SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:18; János 1:32-36; 3:25-36; 5:36-38;

6:51-71; 7:37-53

„Én pedig, ha fölemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonzok” (Jn 12:32, RÚF).

Jézus megdöbbentő dolgokat mondott önmagáról, arról, hogy ki Ő, ki küldte és honnan jött. Ráadásul az általa végbevitt csodákkal és jelekkel még ezt be is mutatta. Sokan nyíltan kijelentették: „a Krisztus, ha majd eljön, tehet-e több csodát annál, mint amennyit ő tett” (Jn 7:31, ÚRK)?

Szavait olyan tettekkel támasztotta alá, amelyek bizonyították kijelentéseinek igaz voltát. A dráma kibontakozása során azonban megoszlás alakult ki az emberek között. A Bethesda tavánál fekvő beteg meggyógyítása egyes vezetőkből haragot váltott ki. Kapernaumban az ötezer megvendégelését követő vita után a tömeg elfordult Jézustól. Lázár feltámasztása miatt egyesekben hit ébredt, az eset azonban másokban olyan ellenérzést szított, ami Jézus kihallgatásához és kivégzéséhez vezetett.

Ezen a héten olyan emberekre figyelünk, akik szemtanúi voltak Jézus csodáinak, és bizonyságot tettek róla. Mindegyik esetben megnyilatkozik valamelyik oldala annak, hogy ki is Jézus valójában – amelyeket együtt nézve még teljesebb képet kapunk róla, a Messiásról.