AZ EMBEREKÉRT SZOLGÁLÓ PAP

Olvassuk el Zsid 5:1-10 szakaszát! Mi a szerepe a papságnak, és az igeszakasz szerint hogyan tölti be Jézus ezt a szerepet?

A lévita papság alapvető feladata volt, hogy közvetítsen a bűnös emberek és Isten között. Az Úr jelölte ki őket, hogy végezzék szolgálatukat az emberekért, tehát irgalmasnak kellett lenniük és ismerniük kellett az emberi gyengeséget.

Zsid 5:5-10 részében Pál azt mutatja be, hogy Jézus tökéletesen betöltötte ezt a szerepet: Isten jelölte Őt ki (Zsid 5:5-6), illetve meg is ért bennünket, mert szintén szenvedett (Zsid 5:7-8).

Vannak ugyanakkor fontos különbségek is. Jézust nem az „emberek közül” választották ki (Zsid 5:1, RÚF). Inkább – többek között – azért is vette magára az emberi természetet, hogy papként szolgálhasson nekünk. Nem a saját bűneiért mutatott be áldozatot (Zsid 5:3), hanem kizárólag a mieinkért, hiszen Ő bűntelen volt (Zsid 4:5; 7:26-28).

A zsidókhoz írt levélben az áll, hogy Jézus ahhoz imádkozott, „aki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott” (Zsid 5:7). A levél itt a második halálra utal, amitől Isten a feltámasztásával szabadította meg Őt (Zsid 13:20). Pál azt is mondja, hogy Jézus azokból tanulta meg az engedelmességet, „amiket szenvedett” (Zsid 5:8). Az engedelmesség új volt a számára, nem mintha korábban engedetlen lett volna, hanem mert Ő Isten. A világegyetem Uraként nem engedelmeskedett senkinek, hanem mindenki neki engedelmeskedett. Jézus szenvedése és kereszthalála lényeges része a papi szolgálatának. A szenvedés nem erkölcsi vagy etikai szempontból tökéletesítette Jézust, nem az tette Őt irgalmassá. Ellenkezőleg! Épp azért jött a földre, mert kegyelmes volt, pontosan ezért könyörült meg rajtunk (Zsid 2:17). A zsidókhoz írt levél arra utal, hogy szenvedése által Jézus valóban bemutatta és kifejezte testvéri szeretetét, emberi természetének valóságát és azt, hogy az emberiség képviselőjeként mélyen alávetette magát az Atya akaratának. Abban az értelemben „tökéletesedett”, hogy a szenvedései tették alkalmassá a főpapi tisztségre. Tökéletesen engedelmes élete, majd pedig kereszthalála az az áldozat, amit Jézus Papunkként mutatott be az Atya előtt.

1Pt 2:9 versében az áll, hogy „királyi papság” vagyunk. Milyen legyen a viszonyunk az embertársainkkal, tekintettel a szent szerepünkre? Mit árul el erről Jézus élete?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2022. 1. negyedév

Ezekben az utolsó napokban: A zsidókhoz írt levél üzenete

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: