Mózes ötödik könyve világossá teszi, hogy központi jelentősége volt a törvénynek és a szövetségnek, nemcsak Izraelnek az Istennel való kapcsolata szempontjából, hanem azért is, hogy be tudják tölteni a „kiválasztott nép” szerepét (5Móz 7:6; 14:2; 18:5).

Olvassuk el 5Móz 10:12-15 szakaszát, amelyben kiemelkedik a törvény és Izrael kiválasztottságának szerepe. Mit jelenthet „az egeknek egei” kifejezés? Mire utalt ezzel Mózes?

Nem teljesen világos „az egeknek egei” jelentése, legalábbis a vers közvetlen környezetében nem, de Mózes minden bizonnyal Isten fenséges voltára, hatalmára, nagyságára utalt. Vagyis nemcsak az ég az Úré, hanem „az egeknek egei” is. Ez valószínűleg olyan szólás, ami rámutat Istennek az egész teremtett világ feletti kizárólagos uralmára.

Olvassuk el az alábbi igehelyeket, amelyekben az először a Mózes ötödik könyvében található kifejezés tűnik fel! Minden esetben mire kerül a hangsúly? Hogyan látszik ezekben a versekben Mózes ötödik könyvének hatása?

1Kir 8:27 

Neh 9:6 

Zsolt 148:4 

Főleg Nehémiás 9. fejezetében hangzik világosan, hogy Isten a Teremtő, egyedül Ő méltó az imádatra. Ő teremtette meg „az eget, az egeknek egeit és minden seregöket” (Neh 9:6). A fejezet 3. verséből még azt is megtudjuk, hogy „olvastak az ÚRnak, az ő istenüknek törvénykönyvéből” (ÚRK), valószínűleg mint Jósiás korában, ekkor is Mózes ötödik könyvéből. Ezért is használhatták néhány verssel később a léviták Isten dicsőítése és imádata közben a közvetlenül Mózes ötödik könyvéből származó „egeknek egei” kifejezést.

Isten nemcsak a föld, hanem „az egeknek egei” Teremtője is, és gondoljunk bele, hogy Ő vállalta a keresztet! Tehát miért méltó az imádatunkra Isten ezért a tettéért is?