„Mennyire leereszkedik Isten, és milyen könyörületes tévedő teremtményeivel, hogy az emberekkel kötött szövetsége jeleként a felhőkbe helyezte a szép szivárványt! Az Úr kijelenti, hogy amikor az ívre néz, megemlékezik szövetségéről. Ez nem azt jelenti, hogy bármikor is elfeledkezne róla. De a mi nyelvünkön beszél hozzánk, hogy jobban megértsük Őt. Istennek az volt a szándéka, hogy ha a későbbi nemzedékek fiai megkérdezik, mit jelent az égen átívelő ragyogó szivárvány, szüleik mondják el az özönvíz történetét, és azt, hogy a Magasságos Isten hajlította meg az ívet és helyezte a felhőkbe annak biztosítékaként, hogy a víz soha többet nem fogja elárasztani a földet. Ez nemzedékről nemzedékre Isten szeretetéről tanúskodik, és erősíti az ember Isten iránti bizalmát” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó, 76-77. o.).

A kereszténység megalapításától kezdve soha nem tapasztalt az egyház olyan gazdagságot és anyagi jólétet, mint amit ma a világ néhány országában élveznek. Viszont az a kérdés, hogy Milyen áron? A bőség bizonyosan hat a lelki életünkre, ráadásul nem jól. Hogyan is lehetne másként? Mégis mióta erősíti a gazdagság és az anyagiak terén tapasztalható bőség az önmegtagadás és az önfeláldozás keresztény értékeit? A legtöbb esetben éppen az ellenkezője történik: minél többel rendelkezik az ember, annál önállóbbá válik, hajlamosabb egyre kevésbé Istenre hagyatkozni. Jó a gazdagság és a bőség, de sok lelki csapda jár együtt vele.

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Beszélgessünk még a gazdagság kérdéséről, ami viszonylag relatív, hiszen lehet, hogy valaki nem számít gazdagnak a saját országában, de másutt élők között szuper gazdagnak tűnhet! Miként hat a gazdagság a lelki életünkre? Akinek van „pénze”, hogyan óvhatja meg magát az azt esetlegesen kísérő lelki veszélyektől?

2) Beszélgessünk Krisztus életének záró jeleneteiről, amelyek Isten irántunk való szeretetéről tanúskodnak! Miért nem szabad soha elfeledkeznünk erről? Még mi minden mutatja Isten jóságát? Miért kell ezeket folyton észben tartanunk?

3) Vannak olyan tudósok, akik tagadják az egész világra kiterjedő özönvíz esetét, noha a Biblia állítja (és a szivárvány is arra mutat). Mások a hatnapos teremtést tagadják, a Biblia viszont erről ír (és ennek az emlékét idézi a hetedik nap, a szombat). Ezek szerint mennyire lehet erős és ártalmas a környezetünk hatása a hitünkre?