SZOMBAT DÉLUTÁN

e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 2:8-9; 5Mózes 4:19; 30:1-20;

Róma 6:23; 10:6-10; 1János 5:12; Jelenések 14:6-12

„Bizonyságul hívom ellenetek a mai napon a mennyet és a földet, hogy elétek adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess, te is, és utódaid is” (5Móz 30:19, ÚRK).

Szomorú történet az ilyen: egy fiatalnál, ebben az esetben egy huszonkét éves nőnél halálos betegséget, agydaganatot diagnosztizáltak. A modern orvostudomány összes vívmányával együtt sem lehetett mit tenni, csak meghosszabbíthatták a szenvedését az elkerülhetetlen végig. Viszont ez a fiatal nő, „Sandy” nem akart meghalni.

Azt akarta, hogy a halála után a fejét egy folyékony nitrogénnel teli kádban lefagyasszák. Reménykedett benne, hogy így megmaradnak az agysejtjei, ötven, száz vagy ezer évig is várakoznak, míg valamikor a jövőben már olyan fejlett lesz a technológia, hogy az agyi idegpályáit összekötik egy komputerrel, és így ő tovább „élhet”, talán örökké.

Szomorú történet, nemcsak a haldokló fiatal miatt, hanem azért is, amiben reménykedett! Sandy élni akart, mint a legtöbb ember, de olyan utat választott, ami végül nem lesz járható.

Ezen a héten tovább folytatjuk Mózes ötödik könyvének tanulmányozását, miközben foglalkozunk az élet nagy választásával. Lehetőséget kaptunk rá, hogy az életet válasszuk, csakhogy Isten feltételei szerint. Az életadó és az élet fenntartója ezt kegyelmesen felkínálja nekünk.