SZOMBAT DÉLUTÁN

e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:1-19; 27:19; Zsoltár 146:5-10;

Máté 7:12; Márk 12:29-31; Jakab 1:27–2:11

„Szeressétek tehát a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén” (5Móz 10:19, ÚRK).

A múlt héten olvasottak szerint egy írástudó megkérdezte Jézust: „Melyik az első minden parancsolatok között” (Mk 12:28)? Ő a válaszában megerősítette, hogy az Isten egy, majd hozzátette: „Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat” (Mk 12:30).

„A második pedig hasonlatos ehhez” (Mk 12:31) – folytatta, még ha nem is kérdezte az írástudó. Jézus azonban jól tudta, hogy ez milyen fontos, ezért mondta: „A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat” (Mk 12:31).

Nincs ezeknél nagyobb parancsolat? Jézus összekapcsolta Isten és a felebarát szeretetét, mint ami a legfőbb parancsolat.

Ekkor sem új dolgot mondott, amit korábban ne hallottak volna a zsidók. Mózes ötödik könyvéből származik a felszólítás, hogy Istent szeressük a legjobban, és a felebarátaink, a többi ember iránti szeretetünk pedig az Isten iránti szeretetünk kifejezésének egy módja.