SZOMBAT DÉLUTÁN
E HETI TANULMÁNYUNK: János 15:26-27;
Apostolok cselekedetei 2:41-42; 8:4; 17:33-34; 18:8; Zsidók 4:12
„Miután könyörögtek, megrendült az a hely, ahol összejöttek, és beteltek mindnyájan Szentlélekkel, és az Isten igéjét bátran hirdették” (ApCsel 4:31, ÚRK).
Amikor Jézus meghagyta a korai hívőknek: „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot” (Mk 16:15), ez bizonyára lehetetlen küldetésnek tűnt. Hogyan is tudnának ilyen hatalmas feladatot elvégezni? Hiszen csak kevesen voltak, korlátozott forrásokkal. Átlagos hívők voltak, többségükben tanulatlanok. Isten azonban rendkívüli, és Ő adott nekik erőt a különleges megbízatáshoz.
Jézus kijelentette: „Hanem vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samáriában és a földnek mind végső határáig” (ApCsel 1:8). A Szentlélek erejével képessé váltak arra, hogy életeket, sőt a világot megváltoztató erővel hirdessék a kereszt üzenetét. A Szentlélek tette eredményessé a bizonyságtételüket. Néhány rövid évtized leforgása alatt az egész világra hatott az evangélium. Az apostolok cselekedeteiben az áll, hogy az első hívők „az egész világot felforgatták” (ApCsel 17:6, RÚF). Pál apostol hozzáteszi, hogy az evangélium „hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt” (Kol 1:23). Az e heti tanulmányban arra összpontosítjuk a figyelmet, hogy milyen szerepe van a Szentléleknek a Krisztusról szóló bizonyságtételünk megerősítésében.
Letöltés |