SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 8:19-22; 19:16-26; Márk 10:17-23;

Lukács 4:16-30; 18:18-30; János 3:1-21

„Monda pedig más is: Követlek téged Uram; de előbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, akik az én házamban vannak. És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára" (Lk 9:61-62).

Az élet különböző területein sok a talány. Az atomnál kisebb részecskék működésétől kezdve a tér és az idő törvényszerűségéig rengeteg minden van, amiről még csak fogalmunk sincs.

Mégis minden rejtély és nehezen megfejthető dolog közül az emberi szív mélységei a legkevésbé felderíthetők. Van, aki talán maga sem érti miként, de egyetlen pillanat alatt képes olyan döntést hozni, ami azután jó vagy rossz értelemben megváltoztatja az életét, sőt az üdvösségét is érinti. Nem csoda, hogy a Szentírás így fogalmaz a szívről szólva: „kicsoda ismerhetné azt?" (Jer 17:9).

Ezen a héten olyan emberekről olvasunk, akik tanítványok lehettek volna, és elgondolkodunk a szívükben meghozott döntésről is.

GONDOLKOZZUNK RAJTA! Mi áll az evangéliumokban azokról, akik csatlakozhattak volna a tanítványokhoz? Milyen tanulságot vonhatunk le esetükből, ami nekünk is segíthet? Példájuk hogyan erősítheti hitünket és az Úr iránti elkötelezettségünket?