TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 75-80. old.
Noé próféciája nem a hirtelen felgerjedt harag vagy indokolatlan részrehajlás kifejezése volt. Nem is határozta meg fiai jellemét és sorsát, de megmutatta, mi lesz a következménye annak az életútnak, amit ki-ki választott, és a jellemnek, amit kialakítottak. Istennek a rájuk és utódaikra vonatkozó szándékát fejezték ki Noé szavai, méghozzá fiai jelleme és magaviselete alapján. A gyermekek általában öröklik szüleik természetét és hajlamait, követik példájukat. Tehát a szülők bűneibe nemzedékről nemzedékre a gyermekek is beleesnek. Így Hám gonoszsága és tiszteletlensége megismétlődött utódaiban sok nemzedéken át, átkot hozva rájuk. »Egy bűnös sok jót veszt el« (Préd 9:20) (i. m. 88. old. [az idézet a szerk. fordítása]).
A geológusok állítása szerint maga a föld bizonyítja, és mindaz, ami benne rejlik, hogy bolygónk sokkal idősebb, mint ahogy a mózesi krónika tanítja...
De a geológia nem bizonyíthat mást, mint ami a bibliai történelemben szerepel. Akik érveiket ily nagy bizalommal építik a geológia felfedezéseire, azoknak fogalmuk sincs az özönvíz előtti emberek, állatok és fák méreteiről, vagy az akkor történt hatalmas változásokról. A földben talált leletek olyan állapotokról tanúskodnak, amelyek sok tekintetben különböznek a jelenlegiektől, azt viszont csak az ihletett beszámolóból tudhatjuk meg, hogy ezek az állapotok mikor léteztek. Az özönvíz történetében az ihletett Ige megvilágítja azt, amit a geológia egyedül nem deríthet ki (i. m. 82. old. [az idézet a szerk. fordítása]).
BESZÉLGESSÜNK RÓLA!
1. Milyen elgondolásokra mondhatnánk, hogy a mai Bábel tornyát építgeti a tudomány világa? Miért eleve kudarcra ítélt minden ilyen vállalkozás?
2. Beszélgessünk a csütörtöki rész végén található kérdésről.
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!