Ézsaiás, az egyik fő ószövetségi próféta közvetlenül Istentől kapta a prófétai szolgálatra való elhívását (lásd Ézs 6:1-8). Lenyűgözte Isten fenséges szentsége, és ekkor felismerte saját méltatlanságát. Abban a pillanatban egy szeráf repült hozzá a mennyei oltárról vett tüzes szénnel, és "megtisztította" bűneitől. Ezután Isten megkérdezte: "Kit küldjek el, és ki megy el nekünk?" Ézsaiás azt felelte, amit nekünk is mondanunk kell: "Íme, itt vagyok én, küldj el engem" (Ézs 6:8, ÚRK)!

Ézsaiás elhívása Izrael történelmének egyik sarkalatos pontján történt. A hiányosságai dacára végeznie kellett azt az igen fontos munkát, hogy figyelmeztesse Izraelt és a vezetőket bűneikre. Ézsaiás próféciái a Szentírás meghatározó szakaszai, amelyek alapvető betekintést engednek Isten és az ember természetébe, valamint abba, hogyan bontakozik ki a megváltási terv. Ézsaiás 53. fejezete vitathatatlanul a legerőteljesebb prófécia, ami nemcsak Jézus halálát ábrázolja, hanem azt is, hogy mit jelent ez a világ számára.

Olvassuk el Ézsaiás 53. fejezetét! A kereszt előtt több mint egy fél évezreddel leírt bámulatos prófécia hogyan tárja elénk Krisztus halálát? Mit tudhatunk meg belőle a prófétai ajándékra vonatkozóan?

Ézsaiás próféciái előrevetítették a Messiás célját és küldetését (Ézs 53:3-5). Magyarázatot adnak arra, hogy miért vezették Krisztust, mint bárányt a "mészárszékre" (Ézs 53:7), és engesztelő áldozata hogyan menti meg a népet bűneiből. Krisztus halálának helyettesítő aspektusát félreérthetetlenül ábrázolja, rámutatva az egész emberiségért végzett engesztelés alapjára.

"Mindnyájan, mint juhok, eltévelyedtünk, mindenki a maga útjára tért, de az ÚR őrá vetette mindnyájunk vétkét" (Ézs 53:6, ÚRK). Ez mutat rá a bűn és a kereszt egyetemességére, valamint a bűn megoldására. Ez a fejezet talán minden ó- és újszövetségi szakasznál világosabban és félreérthetetlenebbül mutatja be a megváltási tervet. Ézsaiás prófétai szolgálata nem volt könnyű. Az emberek abszurdnak, lehetetlennek találták a pusztulást előrevetítő, ijesztő jövendöléseit, ahogy ma is ezt mondják sokan, ha figyelmeztetik őket a bűn következményeire (Róm 6:23). Ézsaiásnak a saját korára és a miénkre vonatkozó prófétai szava világos (lásd Ézs 2:4; 5:20). A nép elutasította, hogy igazságot gyakoroljanak és reformokat hajtsanak végre, és ez vezetett Jeruzsálem pusztulásához. Ugyanez a bűn fogja Krisztus visszatérésekor is a föld gonosz lakóinak pusztulását okozni.