SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Jeremiás 9:24; 2Korinthus 10:1-17; 11:1-15,

22-28; 12:20-21; 13:5

"Mert hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem Isten szerint erősek, erősségek lerombolására" (2Kor 10:4, ÚRK).

Mintha Pálnak már addig is nem lett volna elég gondja, egy újabb problémába ütközött: hamis tanítók léptek fel a gyülekezetben, akik szembehelyezkedtek vele, a munkájával és a szolgálatával, ráadásul a korinthusi gyülekezet tagjai közül is többeket megszédítettek. A velük szemben vívott küzdelemre utal Pál lelki harcként.

Vajon ez túlzás? Egyáltalán nem! Pál tisztában volt azzal, hogy ezek az emberek végső soron nem vele, hanem Krisztussal ellenkeznek. Nem nárcisztikus hajlamú vezető volt, aki csak a saját hírneve megőrzésével foglalkozott, hogy törvényesítse hatalmát és tekintélyét az alárendeltek felett. Pontosan tudta, hogy örökre szóló következményekkel járó, élet-halál kérdést jelent az üzenet, amit hirdetnie kell. Azt is tudta, hogy maga Isten küldte el őt: "Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola" (1Kor 1:1).

A hamis tanítás kérdésében az egyháznak szeretettel, de határozottan kell fellépnie, a Szentírás tekintélye alapján. Az evangélium üzenetét meg kell őrizni, romlatlanul és tisztán, hogy az emberek megismerhessék az örökkévalóság reményét.