Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, "Golgota" c. fejezet, 649-665. o.

"Sokak fejében, akik a mostani korban élnek, a Golgota keresztjét szent emlékek veszik körül, szent gondolatok kapcsolódnak a keresztre feszítés eseményeihez. De Pál idejében iszonyodva és rémülettel tekintettek a keresztre. Az emberiség Üdvözítőjeként bemutatni valakit, aki kereszthalált halt, természetszerűen gúnyt és ellenállást váltott ki.

Pál jól tudta, hogyan fogadják majd üzenetét a korinthusi zsidók és görögök... Zsidó hallgatói közül sokakat bosszantott a hirdetett üzenet. A görögök véleménye szerint szavai értelmetlen bolondságok. Gyengeelméjűnek tekintették próbálkozásáért, hogy bemutassa, a kereszt hogyan kapcsolódik az ember nemesbedéséhez vagy megváltásához. Pál számára azonban a kereszt legfőbb érdeklődésének tárgya volt. Amióta a keresztre feszített Názáreti követőinek üldözésében meg lett akadályozva, soha nem szűnt meg a keresztet dicsőíteni. Abban az időben kapta Isten végtelen szeretetének kijelentését, mely Krisztus halálában lett láthatóvá, és ez csodálatosan átalakította életét, és minden tervét, szándékát a mennyel hangolta össze... Saját tapasztalatából tudta, hogy amikor a bűnös megismeri az Atya szeretetét, mely Fia áldozatában látható, és enged az isteni befolyásnak, szíve megváltozik, és attól kezdve Krisztus lesz számára minden mindenekben" (Ellen G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó, 163. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) A Gecsemáné kertben mondta Jézus: "Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár" (Mt 26:39, RÚF). Mit fejez ki ez az imádság arról a végtelen nagy árról, amit Jézus fizetett értünk a kereszten?

2) "Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél" (1Kor 1:25) - mondja Pál. Milyen tekintetben különbözik annyira Isten bölcsessége az emberekétől?

3) A megfeszített Krisztusról szóló üzenet botránykő volt a zsidók számára, a görögök pedig bolondságnak tartották. Amikor ma beszélünk az emberekkel, milyen bibliai témák váltanak ki hasonló hatást? Miért?

4) Pál kijelenti, hogy "A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait" (1Kor 2:14, ÚRK). Hogyan beszélhetünk nekik Jézusról úgy, hogy megérintse a szívüket? Vagy talán csak a cselekedeteink hatnak rájuk?