SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 13:16-47;

1Korinthus 1:17-31; 2:1-5; Kolossé 1:20; 1Péter 2:24

"Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje" (1Kor 1:18).

A római író és szónok, Ciceró azt mondta Róma népének, hogy még csak ne is gondoljanak a keresztre, annyira rettenetes kivégzési mód volt. Jól mutatja Ciceró kijelentése, aki Jézus születése előtt fél évszázaddal meghalt, hogy milyen megvetéssel tekintettek a rómaiak a keresztre.

Ezzel szemben Pál így írt: "a keresztről való beszéd... Istennek ereje" (1Kor 1:18). Számára a kereszt Isten és ember megbékélésének eszköze (Ef 2:16; Kol 1:20), Jézus alázatának legfőbb szimbóluma (Fil 2:8), ahol megfizette felmérhetetlen adósságunkat (Kol 2:14).

Pál válasza a Korinthusban kialakult problémákra a kereszt volt. Nem kell sokáig olvasni 1Korinthus levelét ahhoz, hogy rájöjjünk, az apostolt egy fő dolog aggasztja: a gyülekezeten belüli megosztottság. Annyira zavarja, hogy közvetlenül az üdvözlések (1Kor 1:1-3) és a hálaadás szakasza (1Kor 1:4-9) után elsőként ezzel a témával foglalkozik (1Kor 1:10-17). A héten a keresztről szóló erőteljes üzenetre figyelünk, mint ami a megoldást jelenti erre a problémára, de Korinthus többi bajára is.