SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 2:7; 3:8-10; Jeremiás 31:3-4;

János 15:1-11; Róma 8:9-11; Jelenések 3:14-22; 4:9-11

"Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben" (Jn 15:9).

Miként írnád le az Istennel való jelenlegi kapcsolatodat? Életteli és erős? Elég időt fektetsz bele, kutatod ihletett Igéjét, és úgy beszélsz hozzá, mint egy baráthoz? Ha igen, mennyi az az idő, amit ezekkel a dolgokkal töltesz? Érzel-e késztetést arra, hogy megoszd másokkal az Istennel való közösséged dolgait, csak mert ez a legcsodálatosabb kapcsolati szál az életedben? Mondhatjuk, hogy igen, újra és újra rápillantasz, de ha őszintén szembenézel magaddal, ki kell mondanod, hogy valójában már nem is olyan erős, mint lennie kellene. Vagy az is lehet, hogy a két végpont között található valahol, azon a tájon, amit a Biblia úgy jellemez, hogy "lágymeleg" (Jel 3:16).

Gondolkodtál már azon, vajon az angyalok felteszik-e a kérdést, miért nem élünk Istenünk és Megváltónk nagyobb dicsőségére, éhezve az igazságot, elménket odaszánva, hogy minden egyes nap közelebb kerülhessünk Istenhez? Mert igaz az, hogy az Istennel való kapcsolatunkon áll vagy bukik minden ma és az örökkévalóságra nézve egyaránt.

A héten jelenlegi lelkiállapotunkról fogunk elmélkedni, kapcsolatunkról Istennel, és arról, mit tanácsol a Biblia erre nézve számunkra. Nem lehetünk jobbá addig, amíg őszintén szembe nem nézünk önmagunkkal, valamint nem figyelünk jobban arra, mit tanácsol Jézus ezzel kapcsolatban.