Olvassuk el Kol 1:19-20 verseit! Milyen megbékélés történik a kereszt által? Mennyire átfogó ez?

Pál igen érdekes görög kifejezést használva jut el a Jézusról szóló leírása csúcspontjára, ezzel kerülő úton visszautal az Atyára, akit Kol 1:12 versé­ben megemlített. Tetszett az Atyának, hogy az Ő teljessége lakozzon Jézusban (vö. Kol 2:9). Mi ez a "teljesség"? János úgy utal rá, hogy az Atya dicsősége, "telve kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1:14, RÚF). Azonban e szakasz alapján a "teljesség" igen sokat jelent. Felöleli Isten örökkévaló voltát, azt, hogy élete van önmagában, képes teremteni és újjáteremteni. A legfontosabb pedig, hogy kiemeli a bölcsességét, ugyanis a legelképzelhetetlenebb módon, a kereszt által győzött a bűn és a halál felett. Ezzel a legszégyenteljesebb dolgot változtatta a teremtményei iránti örök szeretetének bizonyságává. "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3:16, ÚRK). Egyetlen ragyogó igazsággal foglalható össze, hogy a bűnt csakis egyféleképpen lehetett örökre legyőzni és megbékéltetni mindenkit, akit csak lehetséges: Isten szeret - szereti az egész univerzumot, bennünket is annyira szeret, hogy mindent kész volt kockára tenni Krisztus kereszthalálával. A "világ" szó görög megfelelője a koszmosz, ami jelenti az egész világmindenséget is. Pál az egyetemes látványosságra utal Krisztus követésével összefüggésben: "látványosságai lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek" (1Kor 4:9).

"A menny fájdalommal és megdöbbenéssel szemlélte a kereszten függő Krisztust... A lázadó élettel Sátán és mindazok, akik vele egyesültek, úgy kívül helyezik magukat az Istennel való harmóniából, egyetértésből, hogy Isten puszta jelenléte emésztő tűz lesz a számukra. Isten dicsősége, annak ellenére, hogy Isten szeretet, megsemmisíti őket. A nagy összetűzés kezdetén az angyalok nem értették ezt meg... Nem így lesz azonban, amikor a nagy harc véget ér. Miután a megváltás terve megvalósult, Isten kinyilatkoztatja jellemét minden értelemmel megáldott teremtményének...

Így aztán az angyalok ujjonghattak, mikor az Üdvözítő keresztjére tekintettek... Maga Krisztus teljesen ismerte a Golgotán elvégzett áldozat eredményeit. Mindezekre előre tekintett, mikor a kereszten így kiáltott fel: "Elvégeztetett" (Jn 19:30)" (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, 668. és 673. o.)!