SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:16;

2Korinthus 4:7-12; Efezus 3:1; Filippi 1:1-3; Kolossé 1:1-2; 4:9;

Filemon 15-16

"Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek" (Fil 4:4)!

Egy hamis vádak alapján bebörtönzött adventista lelkész közel két évet töltött elzárva. Először nyomasztotta a helyzet, de idővel rájött, hogy a börtön Istentől kapott misszióterület volt a számára. Amikor a többi rab megtudta, hogy lelkész, megkérték prédikálni. Ezt meg is tette, sőt írott anyagokat is osztogatott, keresztelt és úrvacsorai istentiszteleteket tartott. "A szolgálat néha küzdelmes volt a börtönben - mondta -, de örültem az imatapasztalatoknak és annak, amikor változást láttam az emberek életében."

Pál börtönből írt Filippibe és Kolosséba (lásd Fil 1:7; Kol 4:3). Filippiben, ahol hamisan vádolták meg őt és Szilászt, a börtönőr "lábaikat kalodába szorítá" (ApCsel 16:24). Éjféltájban a két férfi "imádkozott, és énekkel dicsőítette Istent. A foglyok pedig hallgatták őket" (ApCsel 16:25, ÚRK). Ők valóban tudták, hogyan lehet "mindenkor örülni"!

A héten Pál körülményeivel foglalkozunk. A vele történtekkel kapcsolatban a szélesebb képet látta. Tanulhatunk tőle, amikor megpróbáltatások érnek bennünket, hiszen elkerülhetetlen, hogy minket is érjen valami!