Uram!
Könyörgök:
Védd meg magad!
Földünkről szüntelen
dobáljuk a sarat
szent trónod,
kék eged felé!
Szívünkben,
agyunkban
minden relé
fogja a bűn
szörnyű tetteit,
s ez lassan
minden reményt
ravatalra terít...
Védd, Uram,
önmagad
vádjainktól,
hisz agyunk
- kínjában -
Lényedre szór
kételyt, panaszt,
mit nem tud oldani.
Ellened feszítik
fájó napjai,
pedig Te
feszültél értünk
keresztre...
Hadd legyen ez remény,
ne az éltünk veszte!

Tartalomjegyzék
Hang és videóanyagok
Előszó
Tanulmány letöltése