Olvassuk el Józs 5:13-15 részét! Milyen információval szolgál a szöveg Kánaán elfoglalásának hátteréről?

Izrael éppen átkelt a Jordánon, és belépett az ellenséges földre. Jerikó erődített városa előttük fekszik, erősen bereteszelt kapukkal (Józs 6:1). Ezen a ponton a népnek fogalma sincs bármilyen háborús stratégiáról. Ráadásul Izrael csupán parittyákkal, lándzsákkal és íjakkal van felszerelve egy olyan várossal szemben, amit arra terveztek, hogy hosszú ostromokat is kiálljon.

Vitathatatlan, hogy a furcsa idegen elég homályos választ adott Józsuénak a kilétét firtató kérdéseire: “Nem”. Jól látszik, hogy az ismeretlen látogató nem hajlandó belehelyezni magát azokba a kategóriákba, amelyeket Józsué megadott. Másként szólva: a végső kérdés nem az, hogy az illető Józsué oldalán áll-e, hanem inkább az, hogy Józsué az Ő oldalán áll-e.

Hasonlítsuk össze Józs 5:14-15 szavait 2Kir 6:8-17, Neh 9:6 és Ézs 37:16 részeivel! A szövegek alapján mit tudunk meg az Úr seregének vezére kilétéről?

Miközben az itt használt kifejezés (“az ÚR seregének vezére”, ÚRK) egyedülálló a héber Szentírásban, a “vezér” és a “sereg” szavak kombinációja majdnem mindig katonai vezetőre utal. A “sereg” kifejezés a Szentírásban vonatkozhat katonai egységre, angyalokra vagy akár egyéb mennyei lényekre is.

Krisztus a testet öltését megelőzően itt nem pusztán szövetségesként jelenik meg Józsué előtt, sőt még csak nem is Izrael seregének valódi parancsnokaként, hanem az angyalok láthatatlan, mégis valóságos seregének parancsnokaként, amely sokkal nagyobb konfliktusban vesz részt Józsué és a kánaániták harcainál. Ez a valaki egyenlő Istennel, és Józsué leborul előtte mély tisztelete és imádata jeleként (1Móz 17:3; Józs 5:14; 2Sám 9:6; 2Krón 20:18). Józsué készen áll, hogy megkapja a stratégiai tervet a támadáshoz, amely valójában része egy nagyobb konfliktusnak, amelyben maga a Seregek Ura harcol.

Mennyire lehet biztató a tudat, vagy kellene annak lennie, hogy “az ÚR seregének vezére” véd bennünket?