Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó, “Átkelés a Jordánon” c. fejezetéből 451-452. o.

“Gondosan tanulmányozzuk Izrael Kánaánba vezető útjának tapasztalatait! Tanulmányozzuk Józsué könyvének 3-4. fejezetét, az előkészületeket és a Jordánon való átkelést az ígéret földjére! Folyamatosan naprakészen kell tartanunk a szívünket és elménket azoknak a tanulságoknak a frissen tartásával az emlékezetünkben, amelyekre az Úr tanította akkori népét. Ha így teszünk, Igéje tanításai érdekesek és megkapóak maradnak a számunkra, amint Isten tervezte” (Ellen G. White megjegyzése, The SDA Bible Commentary. 2. köt. 994. o.).

“A mai Izraelt jobban fenyegeti a veszély, hogy elfeledkezik Istenről és a bálványimádás bűnébe esik, mint az ókori népet. Sokféle bálványt tisztelnek, még azok is, akik szombattartóknak mondják magukat. Isten kifejezetten meghagyta hajdani népének, hogy óvakodjanak a bálványimádástól, mivel az elcsábítja őket az élő Isten szolgálatától, és így Isten átka száll rájuk, viszont ha szeretik Őt teljes szívükből, teljes lelkükből és teljes erejükből, bőségesen megáldja őket minden terménnyel, raktáraik tele lesznek és a betegségeket is elveszi közülük” (Ellen G. White: Testimonies for the Church. 1. köt. 609. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Beszéljünk a csoportban a Jordánon való átkelés csodájáról! Hogyan foglalnánk össze a csodákat? Miért tűnik úgy, hogy manapság Isten nem visz véghez ezekhez hasonló csodákat?

2. Milyen gyakorlati tanácsot tudnál elmondani a csoportnak, amely megóvhat bennünket a lelki feledékenységtől, mind személyes, mind egyházi szinten? Miért fontos, hogy dinamikusan fejlődő kapcsolatot ápoljunk Istennel, és ne csak a múlt nagy tapasztalataira épüljön a kereszténységünk? Mi tegyünk, hogy eközben a korábbi tapasztalataink továbbra is emlékeztessenek arra, mi mindent tett Isten az életünkben?

3. Mit gondolsz, lehet a szombat egyrészt emlékeztető arra, miként cselekedett Isten az életünkben, egyúttal előíze is Isten megígért nyugalmának az Ő országában? Hogyan mutat rá a szombat nemcsak arra, amire emlékeznünk kell, hanem arra is, amit a jövőben remélhetünk?