Olvassuk el Józs 9:1-20 verseit! Milyen hasonlóságok és különbségek láthatók Ráháb és a gibeoniták története között? Miért van ezeknek jelentősége?

A fejezet eleje arról tudósít, hogy öt kis kánaáni városállam királya koalíciós szövetségre lép Izrael ellen. Gibeon lakossága viszont úgy dönt, hogy Izraellel lép szövetségre.

Hogy félrevezessék az izraelitákat, akik nem léptek volna szövetségre velük, úgy tettek, mintha egy idegen ország küldöttségeként érkeztek volna. 5Móz 20:10-18 szakaszában Isten különbséget tesz a kánaániták és azok között, akik az ígéret földjén kívül éltek.

A szó, amit “ravasznak”, “ármánynak” fordítanak, pozitív jelentéssel is használható, és ilyenkor óvatosságot, bölcsességet jelöl (Péld 1:4; 8:5, 12), de lehet negatív összefüggése is, ebben az esetben ártó szándékra utal (2Móz 21:14; 1Sám 23:22; Zsolt 83:4). A gibeoniak esetében az alattomos cselekedet mögött inkább az önvédelem szándékát figyelhetjük meg. A gibeoniták beszéde feltűnően hasonlít Ráháb szavaira. Egyaránt elismerik Izrael Istenének erejét, illetve azt, hogy Izrael sikere nem csupán emberi bravúrnak tudható be. A többi kánaánitával ellentétben ők nem lázadnak Isten terve ellen, amiben átadja a földet az izraelitáknak. Felfogják, hogy Isten maga űzi ki a népeket Izrael előtt. Az Egyiptomból való szabadulás, valamint a Sihon és Óg feletti győzelem híre arra ösztönzi Gibeont és Ráhábot, hogy keressék a szövetségkötés lehetőségét az izraelitákkal. Azonban ahelyett, hogy teljesen megértenék az Isten előtt való önkéntes meghajlás lényegét, ahogy Ráháb tette, a gibeoniták cselhez folyamodnak. Mózes törvénye tartalmaz rendelkezéseket az ilyen esetekre, miszerint ki kell kérni Isten tanácsát (4Móz 27:16-21). Józsuénak meg kellett volna kérdeznie az Urat, és el kellett volna kerülnie, hogy a gibeoniták megtévesszék.

A teokrácia rendszerében egy vezető alapvető kötelessége, ahogy egy keresztény vezetőé is, hogy keresse Isten akaratát (1Krón 28:9; 2Krón 15:2; 18:4; 20:4). Azzal, hogy ezt nem tette meg, az izraeliták kényszerpályára kerültek, hogy vagy megsértik a honfoglalás alapvető feltételeit, vagy az Úr nevében tett esküjüket szegik meg, amely egyaránt kötötte őket.

Milyen gyakran fordult elő, hogy két, látszólag ellentétes bibliai érték közötti választás miatt kellett küzdened magaddal?