SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 2Krónikák 36:22-23; Dániel 5:1-31;

Jónás 3:5-10; Máté 12:38-42; Jelenések 16:12-19; 18:4

"Erre így felelt nekik: Héber vagyok, és az URat, az egek Istenét félem, aki a tengert és a szárazföldet teremtette" (Jón 1:9, ÚRK).

Ezen a héten még egy pillantást vetünk a végidei eseményeket megvilágító beszámolókra. Foglalkozunk Jónás ninivei missziójával, Babilon bukásával, a perzsa király, Círusz felemelkedésével, aki szabaddá tette Isten népét, és megengedte, hogy visszatérjenek az ígéret földjére.

Az eddig tanulmányozott esetek történelmi beszámolói mély jelentőséggel bírtak minden generáció életében, de különösen sokatmondóak a Krisztus visszatérése előtti utolsó nemzedék számára. Sok olyan elemre bukkanhatunk ezekben, amelyek segítségével jobban megérthetjük azt, amit "jelenvaló igazságnak" nevezünk.

Ugyanakkor a végidei eseményekre előre mutató történetek vizsgálatakor egy dologgal tisztában kell lennünk: vigyázzunk arra, hogy a különböző témákat és utalásokat a maguk teljességében nézzük, és ne akarjunk minden egyes részletet elemezni, abszurd próféciamagyarázatokat gyártva. Mint Jézus példázataiban, úgy itt is keressük a fő pontokat és elveket. Ne próbáljunk kicsavarni minden részletet azt remélve, hogy rejtett igazságra bukkanunk! Keressük inkább a fő vázat, az elveket, úgy felfedezünk majd az utolsó napokkal kapcsolatos részeket!