Boáz beleszeret Ruthba, feleségül akarja venni, de komoly akadályba ütközik: van egy közelebbi rokon, aki szintén igényt tart a nőre és a földre. Boázt Krisztus előképének tekintve ez a helyzet rámutat a nagy küzdelem egy fő kérdésére. Krisztus szeret bennünket, de van egy "közelebbi rokon", Sátán, aki követelően lép fel.

Mit tudhatunk meg a következő szakaszokból arról, hogy Sátán a magáénak tulajdonítja az emberiséget? Jób 1:6-11; Mt 4:8-9; Júd 1:9; Lk 22:31

Sátán elment a mennyei tanácskozásra, ahol azt mondta Istennek, hogy "Körülkerültem és át- meg átjártam a földet" (Jób 1:7, ÚRK). Isten megkérdezte tőle, hogy látta-e az igaz Jóbot. Sátán úgy beszélt róla, mint aki már az övé. Arra célzott, hogy Jób valójában a szívében már nem Istenhez tartozik. Csak azért követ téged, mert jó vagy hozzá. Ne legyél olyan jó hozzá, és majd meglátod, igazából ki mellett áll!

Júdás levele tesz egy rövid utalást az Izraelben jól ismert történetre: Isten eltemette Mózest (5Móz 34:6), majd később feltámasztotta. A részleteket ugyan nem ismerjük, de Júdásnál azt olvassuk, hogy Mózes teste felett vitatkoztak, és Sátán a követeléseit hangoztatta. "Most először szándékozott Krisztus életet adni a holtnak. Mikor az élet fejedelme és a fénylő angyalok a sírhoz közeledtek, Sátán féltette hatalmát. Gonosz angyalaival ott állt, hogy vitatkozzék a területére való behatolásról, amelyet sajátjának tekintett. Azzal kérkedett, hogy Isten szolgája az ő foglya lett. Kijelentette, Mózes sem volt képes megtartani Isten törvényét, mert jogot formált Jahvét illető dicsőségre, amely a legnagyobb bűn, hiszen ő is ezért száműzetett a menny­ből, és ezzel a törvényszegéssel Mózes az ő hatalmába került" (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó, 446. o.). Krisztus nyilván cáfolta Sátán állításait, és Mózes feltámadt (lásd Mt 17:3).

Ruth 4:1-12 szakaszában Boáz elment Betlehem kapujába – Krisztus ebben a városban jött világra közeli rokonunkként. A város vénei összegyűltek, és a megbeszélés végén a másik férfi átadta a saruját (mint tulajdonjogának szimbólumát). A városkapuban szokták a különböző ügyeket eldönteni, ez az ítélet jelenetének előképe, Dán 7:13-14, 22, 26-27 ítéleti színét tükrözi. Nem szabad megfeledkezni arról a fontos szempontról, hogy az ítélet "a szentekért" történik, ami csakis azért vált lehetségessé, mert Krisztus megfizette az árat értünk, ahogy Boáz is fizetett menyasszonyáért.