Ezékiel 16. fejezete megdöbbentő képpel fejezi ki Isten szeretetét népe iránt. A mezőn sorsára hagyott újszülöttként ábrázolja Izrael népét, akit Isten hazavisz, megmosdat, és miután felnő, feleségül vesz. Beszédes kép ez egy valószínűtlen házasságról.

Olvassuk el Ez 16:4-14 szakaszát! A menyasszonyt dicsérő részletekből mire következtethetünk Isten szándékaival kapcsolatban?

Isten azt mondta Izraelnek, hogy "nagyon megszépültél" (Ez 16:13, ÚRK) – mégpedig az Ő gondoskodása révén. Amikor annak idején rátalált, senki nem látta szépnek, kitették meghalni. Isten azonban nagy figyelemmel vette körül, és így egyre szebb lett, míg az egész világ róla beszélt. Ez különösen igaz volt a héber királyság korai szakaszában, Dávid és Salamon uralkodása alatt. Sába királynője azért utazott oda, hogy saját szemével lássa Izrael ragyogását.

Izrael kizárólag Istennek köszönhette szépségét. Gyönyörű lett, híres a népek között, azért, mert Isten menyasszonya volt. Isten elmondja, hogy szépsége "tökéletes volt az ékességeim által, amelyeket rád aggattam" (Ez 16:14, ÚRK).

Ez a téma újból és újból felbukkan a Bibliában: Isten menyasszonya gyönyörű, de ez nem az ő érdeme, azért lett ilyen, mert Isten elárasztotta kegyelmével, Ő tette széppé. Hasonlóképpen a hívők sem a saját tetteik miatt tűnnek gyönyörűnek a menny szemében, hanem Isten kegyelméből, a nekünk ajándékozott üdvösség által. Azért leszünk szépek, mert Isten igazsága betakar, "hogy Isten igazsága legyünk" (2Kor 5:21).

Addig minden rendjén van Ezékielnél, amíg a következő vershez nem érünk: "De te elbíztad magad szépségedben. Hírhedt paráznává lettél, elárasztottál paráznaságoddal minden melletted elmenőt, és az övé lettél" (Ez 16:15, ÚRK).

Isten azért teremtett bennünket, hogy a jóságát és a dicsőségét tükrözzük. Amikor egy teremtmény úgy gondolja, hogy gyönyörűségét magának köszönheti, szépsége leértékelődik, és jön a baj.

Milyen veszélyekkel jár, ha a "saját szépségünkben" bízunk? Vagyis hogyan gondolhatjuk azt, hogy van bennünk valami, amivel érdemeket szerzünk Isten előtt, vagy amivel kiérdemelhetjük a szeretetét? Hogyan védekezhetünk a lelki gőgtől?