Olvassuk el Jn 3:1-21 szakaszát! Nikodémus története hogyan támasztja alá János evangéliumának témáját?

Nikodémus tiszteletben álló izraelita tanító, a Szanhedrin egy vagyonos tagja volt. Az ő bizonyságtételének több okból is fontos szerep jut János evangéliu­mában. Úgy szólította meg Jézust, hogy „Mester”, isteni küldetésének igazolásaként utalt a jelekre, amelyeket Jézus tett. Tehát bizonyítékot mutatott arra, hogy Jézus a Messiás, még mielőtt valóban tudatában lett volna.

A jelekben Nikodémus annak bizonyságát látta, hogy Jézus Istentől jött, de nem ismerte fel bennük a Messiásra mutató ószövetségi próféciák teljesedését, tehát volt benne némi kétség. Ekkor még nem fogadta el, hogy Ő a Krisztus.

Olvassuk el Jn 3:3-21 verseit! Mit mondott Jézus Nikodémusnak, amivel érzékeltette, hogy átlát rajta?

Jézus ismeri minden ember szívét. Nikodémusnak adott válasza talán oda nem illőnek tűnik, pedig azonnal a lényegre tért. A zsidók hite szerint a pogányoknak meg kellett térni, azt viszont közülük sokan nem gondolták, hogy nekik, a kiválasztott népnek is szükségük van a megtérésre. Senki sem úgy születik, hogy már van üdvössége, bármely nép tagjaként látta meg a napvilágot vagy bármelyik egyházban nevelkedett.

Vitathatatlan, hogy a zsidók az ábrahámi, kiváló örökségük folytán számos előnyt élveztek (lásd Róm 3:1-2). Csakhogy mindez önmagában még nem elég. Jézus elképzelhetetlen dolgot mondott Nikodémusnak: azt, hogy neki, Izrael egyik tanítójának és vezetőjének újjá kell születnie.

Majd pedig lelki tudatlanságára hívta fel a figyelmét: „Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket” (Jn 3:10)? Hogy lehet az, hogy jó nevű tanítóként ezt nem tudod? Bizonyára megdöbbenést váltottak ki feddő szavai.

Nikodémusban lehettek akkor kérdések Jézussal kapcsolatban, később azonban a követői mellé állt (lásd Jn 19:39).

Mit jelent az újjászületés? Miért hangsúlyozta ezt Jézus annyira?