A Bethesda tavánál történt csoda kiváló alkalmat biztosított Jánosnak arra, hogy kiemelje, kicsoda Jézus valójában. Kilenc versben írja le a csodát, és mintegy negyven versen át mutatja be a csodát végbevivő Jézust.

Olvassuk el Jn 5:16-18 verseit! Miért üldözték Jézust a szombati jótette után?

Zavaró lehet Jn 5:18, mert mintha azt mondaná, hogy Jézus megtörte a szombatot. Azonban alaposabban szemügyre véve Jn 5:16-18 szakaszát, kitűnik, hogy szombati „munkája” párhuzamban áll az Atyával való kapcsolatával. Isten szünet nélkül, szombaton is fenntartja az univerzumot, következésképpen Jézus szombati tette részét képezi annak az állításának, hogy Ő Isten. A vallási vezetők az állítólagos szombatrontása és az Istennel való egyenlőségének kijelentése miatt üldözték.

Olvassuk el Jn 5:19-47 szakaszát! Mivel akarta Jézus rávezetni a vallási vezetőket, hogy megértsék, ki is Ő valójában? Állításának szilárd bizonyítékát adta az éppen akkor bemutatott csoda.

Jézus három lépében igazolja a tetteit. Először beszél az Atyával való bensőséges kapcsolatáról (Jn 5:19-30). Jelzi: Ő és az Atya egymással összhangban cselekszenek, egészen addig a pontig, hogy Jézusnak hatalmában áll ítélni és halottakat feltámasztani (Jn 5:25-30).

Másodszor, Önmagát igazolva gyors egymásutánban négy „bizonyságot” említ: Keresztelő Jánost (Jn 5:31-35), a csodáit (Jn 5:36), az Atyát (Jn 5:37-38) és a Szentírást (Jn 5:39). Ezek mind jó bizonyságot tesznek Jézusról.

Jn 5:40-47 szakaszában végül Jézus feltárja a vádolói előtt a rájuk vonatkozó ítéletet, rámutatva az ellentétre a saját szolgálata és az ő énközpontúságuk, önzésük között. Nem is Ő, hanem éppen Mózes vádolja őket (Jn 5:45-47), pedig benne reménykedtek.

Hogyan tarthatjuk magunkat távol attól a csapdától, hogy hihet az ember Istenben, sőt követhet helyes tantételeket, mégsem adja át magát teljesen Krisztusnak? Beszélgessünk erről szombaton a csoportban!