SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 25:8-9, 40; 3Mózes 16:21, 29-34;

23:26-32; Dániel 7:9-10; Máté 25:1-13; Zsidókhoz 8:1-6; 9:23-28; Jelenések 11:19

„Az elmondottak lényege az, hogy olyan főpapunk van, aki a Magasságos trónjának jobbjára ült a mennyekben, annak a szentélynek és igazi sátornak szolgálattevőjeként, amelyet nem ember épített, hanem az Úr” (Zsid 8:1-2, ÚRK)!

Röviddel az 1844. október 22-i nagy csalódást követően a milleriták közül néhányan rájöttek, hol is hibáztak. A kétezerháromszáz napos prófécia nem Jézus második eljövetelére vonatkozik, ahogyan általában gondolták, hanem a mennyei szentélyben végzett munkájára.

A mennyei szentély megtisztítása a földi szentély földi megtisztításának a beteljesülése volt. Ennek a fontos igazságnak a jobb megértése érdekében nézzük meg a Dániel 7. és 8. fejezetei közötti párhuzamokat!

Ezek a párhuzamok segítenek megérteni, hogy mit jelent valójában a szentély megtisztítása, ami az advent előtti, vizsgálati ítélet.

Az e heti tanulmánnyal olvassuk el A nagy küzdelem 22-24. és 28. fejezetét!