Olvassuk el Zsolt 9:19, 12:6, 40:18, 41:2-4, 113:7 és 146:6-10 szakaszait! Milyen üzenet hangzik ebből a mai korra vonatkozóan is?

Isten külön gonddal és figyelemmel tekint a különböző sebezhető csoportokkal, a szegényekkel, szükségben lévőkkel, elnyomottakkal, árvákkal, özvegyekkel, idegenekkel való igazságos bánásmódra. A zsoltárok könyve a törvényhez és a prófétákhoz hasonlóan szintén világosan kifejezi ezt (2Móz 22:21-27; Ézs 3:13-15).

Több zsoltárban előfordul a „szegény és nyomorult” szókapcsolat, de az elnyomottakra nem kizárólag etnikai és vallási értelemben utalnak. Isten egyetemesen törődik az egész emberiséggel. A „szegény és nyomorult” kifejezés nemcsak az anyagi jellegű szegénységre korlátozódik, hanem jelzi a sebezhetőséget és a gyámoltalanságot is. Már ez a megfogalmazás is érzékelteti az Isten könyörületéért folyamodást, kifejezi, hogy a szenvedő egyedül van, csak Isten a segítsége. Vonatkozik ez az ember jóhiszeműségére, megbízhatóságára és Isten iránti szeretetére is, amikor megvallja, hogy teljes mértékben az Úrra hagyatkozik, elzárkózik az önteltség, a magabízás legkisebb mértékétől is. A nélkülözőkről való gondoskodás (Zsolt 41:2-4) az ember Isten iránti hűségét bizonyítja. A bibliai korokban különösen gyalázatos bűnnek számított a sebezhetőkkel szemben elkövetett gonoszság (5Móz 15:7-11). A Zsoltárok azt sugallják a hűségeseknek, hogy emeljenek szót az elnyomás minden formája ellen. A zsoltárok könyve szintén kiemeli, mennyire hiábavaló ideig-óráig tartó emberi eszközökbe vetni a bizalmunkat, azokat tekinteni a bölcsesség és biztonság legfőbb forrásainak. Isten népe álljon ellen a kísértésnek, hogy emberi vezetőktől, intézményektől várja az üdvösséget, főként ha azok eltérnek az isteni úttól!

Kegyelméből az Úr azonosult a szegényekkel, Ő is szegénnyé lett, hogy mi gazdaggá váljunk (2Kor 8:9). A Krisztus által biztosított gazdagság része, hogy szabadulást ad a bűn okozta elnyomás minden formájától, valamint örök életet ígér Isten országában (Jel 21:4). Jézus Krisztus, az isteni Bíró teljesíti a Zsoltárok ígéreteit, megítél a hátrányos helyzetűekkel szembeni minden helytelen bánásmódot, illetve a velük kapcsolatos kötelességek elhanyagolását (Mt 25:31-46).

Mennyit gondolunk a köztünk lévő „szegényekre és nyomorultakra”, mennyit teszünk értük?