SZOMBAT DÉLUTÁN
E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 15:7-11; Zsoltárok 18:4-19; 41:2-4;
82; 96:6-10; 99:1-4; Róma 8:34
„A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, aki arra vágyik” (Zsolt 12:6).
Nem egyedül a mi korunkban tombol a gonoszság, az igazságtalanság és az elnyomás, a zsoltárosok is olyan időkben éltek. A zsoltárok könyve mindenek mellett kifejezi Isten tiltakozását is a világban – a miénkben és a zsoltárírókéban is – történő kegyetlenségekkel és elnyomással szemben.
Igen, hosszútűrő az Úr, nagy türelmével visszatartja haragját, mert nem akarja, hogy valaki is elvesszen, hanem inkább megtérjen és más irányba fordítsa az életét (2Pt 3:9-15). Ugyan nem esik mindig az emberi váradalmakkal egybe az, amit Isten megfelelő időnek tart a közbelépésre, de eljön ítéletének napja (Zsolt 96:13; 98:9). Egyszerűen csak bíznunk kell benne és ígéreteiben, amíg az a nap elérkezik. Kizárólag a Teremtő képes igaz ítéletet, stabilitást és jólétet biztosítani a világnak, mert trónjának alapja igazság és jogosság (Zsolt 89:15; 97:2). Az isteni ítélet két oldala az, hogy az elnyomottaknak szabadulást, a gonoszoknak pedig pusztulást hoz (Zsolt 7:7-18).
Ezt az ígéretet kapjuk a Bibliában, ez az, ami egy nap majd valóra válik, de az Isten szerinti időben, nem akkor, amikor mi szeretnénk. Ezt a pontot emeli ki a zsoltáros.
Letöltés |