SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETITANULMÁNYUNK: Mikeás 6:6-8; Máté 22:37-40;

Lukács 10:25-37; Galata 5:14; 2Timótheus 3:16; Jakab 2:17-22

„Az így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erőddel és teljes értelmeddel, és felebarátodat, mint magadat” (Lk 10:27, ÚRK).

Jól ismert ige: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erőddel és teljes értelmeddel” (Lk 10:27, ÚRK). Ám felületessé válhat a szeretetünk, ha azt mondjuk: szeretjük Istent, de közben nem engedelmeskedünk neki. Azt gondoljuk, hogy szeretjük Őt – viszont hogyan nyilvánul meg mindez a hétköznapi dolgainkban? Isten szeretete teljes elköteleződést igényel a szívünkben, elménkben, testünkben és lelkünkben – mégpedig napi szinten. Bárki mondhatja, hogy szereti az Urat: csakhogy ennek cselekvése tudatos erőfeszítést igényel.

Istent szeretni jó és fontos, Ő azonban azt akarja, hogy másokhoz is így viszonyuljunk, mert ez az Ő szeretetének visszatükröződése, méghozzá annak nagyon határozott és igaz megnyilvánulása.

1Jn 4:20 kijelenti: „Ha valaki azt mondja: ťSzeretem IstentŤ, és gyűlöli a maga testvérét, hazug az, mert aki nem szereti a maga testvérét, akit lát, hogyan szeretheti Istent, akit nem lát” (ÚRK)? Pál szintén ezt állítja Gal 5:14 versében: „Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: ťSzeresd felebarátodat, mint magadatŤ” (ÚRK).

Ezen a héten azt tanuljuk, hogyan lehetséges ezt alkalmazni az életünkben.