Pál a harcba szólító beszéde végén kéri a hívőket, hogy katonákként folyamatosan imádkozzanak „minden szentekért” (Ef 6:18) és őérte, mint bebörtönzött követért (Ef 6:19-20). Az ókorban gyakran fordultak Istenhez (vagy az istenekhez) a csatatéren, így ezt az imádságra történő felszólítást is a katonai képvilág részeként lehet értelmezni. Hogy bibliai példát idézzünk: Jaháziel csatára buzdító beszéde után „Júda és Jeruzsálem” lakói Jósafát vezetésével együtt leborultak „az Úr előtt és imádták az Urat” (2Krón 20:18). Az imádság ugyan nem a fegyverzet hetedik darabja, de fontos része Pál harci buzdításának és katonai metaforájának.

Az apostol két kéréséből az első arra vonatkozik, hogy a hívők vegyenek részt „minden szentekért” (Ef 6:18) való komoly, sürgető és kitartó imádságban. Amennyiben az egyház sikeres kíván lenni a gonosz hatalmak elleni küzdelemben, belé kell rögződnie, hogy Istentől függ, ebben segít a Lélek-ihlette ima.

Pál második imakérése saját magára utal: „értem is” (Ef 6:19, ÚRK). Azért kérte imára a hívőket, hogy Isten megadja neki a megfelelő üzenetet („adassék nekem szó”) a megfelelő időben („ha megnyitom számat”), amit a megfelelő módon közölhet („bátran ismertessem meg az evangélium titkát”) és elmondhassa a legfontosabb témát, „az evangélium titkát” (Ef 6:19, ÚRK). Ez az utolsó fordulat arra a „nyílt titokra” utal, hogy Krisztus által Isten közbelépett és megváltotta a pogányokat a zsidókkal együtt (lásd Ef 3:1-13), „egy új emberré” (Ef 2:15; lásd még 2:11-22) vonva őket össze annak az egyetemes tervnek a részeként, ami szerint „mindeneket” Krisztusban fog egyesíteni (Ef 1:10).

Nézzük át a következő imára való felszólításokat az Újszövetségben: Lk 18:1-8; Fil 4:6; Kol 4:2; 1Thessz 5:16-18! Melyiket találjuk a leginkább inspirálónak? Miért?

Miért bátorítják a hívőket gyakran buzgó, kitartó imára? Pál katonai hasonlata két dologra enged következtetni: 1) veszélyes és valós annak a lelki csatának a fenyegetése, amit a lelki ellenség serege ellen vívunk; 2) Isten lelki erőt és győzelmet ígért, amit az apostol katonai nyelvezettel mutat be (Ef 6:10-17). A buzgó, kitartó imádság lehetőséget biztosít arra, hogy figyelmesen meghallgassuk ezeket az ígéreteket, örüljünk nekik és hálát adjunk Istennek a kegyelmi ajándékaiért.