Pált lelkesítette a hír, hogyan az efezusi hívők erősödtek a Jézusba vetett hitben és az egymás iránti szeretetben (talán éppen Tükhikosz számolt be neki erről; Ef 6:21-22), ezért elmondja, hogyan imádkozik értük.

Hasonlítsuk össze Pál két imáját Ef 1:15-23 és 3:14-21 szakaszaiban! Mely témákban egyezik a két rész?

Az imáink hangneme időnként talán túl borús, mivel ilyen vagy olyan kihívás, gond miatt bánkódunk. Pálnak az Efezusi levélben feljegyzett imája azonban arra enged következtetni, hogy a hálaadás az ima természetes nyelvezete. Számba vesszük Isten áldásait és hálát adnunk neki értük. Igyekszünk észrevenni, hogyan munkálkodik az Úr a nehéz körülmények között és dicsőítjük Őt az életünket átformáló jelenlétéért. Ünnepeljük a felmagasztalt Jézus kegyelmét és erejét (Ef 1:20-23), megköszönjük neki, hogy megáldja a befolyási körünkbe tartozókat. Az az apostol imaéletet átformáló titka, hogy az ima a kulcsa a dicsőítésnek és a hálaadásnak.

Pál elmondja: „nem szűnök meg hálát adni értetek imádságaimban, megemlékezve rólatok” (Ef 1:16, ÚRK; lásd még Fil 1:3-4; 1Thessz 1:2; 5:16-18).

Mit jelent valójában az, hogy „Szüntelen imádkozzatok” (1Thessz 5:17)? Azt nem jelentheti, hogy folyton térden állva fohászkodunk az Úr előtt. Arra utal, hogy Isten Lelke által az Ő jelenléte és ereje előtt kitárt szívvel éljük az életünket, így keressük a hálaadás lehetőségeit. Azt jelenti, hogy hajlandóak vagyunk az Ő jelenlétében feldolgozni az élethelyzeteket, isteni tanácsot keresni a váratlan fordulatok között, vagyis nem Istentől elidegenedve élünk, hanem állandóan nyitottak vagyunk az isteni vezetésre.

Túl gyakran csupán valami „kedves” dologként gondolunk az imára, mint a tanítványság egy adalékára, amit akkor gyakorolhatunk, amikor éppen jól esik. Pál más megközelítésre ad példát. Komolyan veszi az efezusi hívőkért való imádkozás feladatát, annak során pedig egyszerre hálát ad (Ef 1:16; vö. 1:3-14) és közben is jár értük (Ef 1:7-23; vö. 3:14-21). Szerinte az imádság központi a keresztény életében, avagy az a központi feladat. E versekben megindító felhívást tesz az imádkozásra. Az apostol eltökéltségének példáját szem előtt tartva mi is gondolkodjunk el a saját „imaszolgálatunkról”!

Miért fontos imánkban mindig megköszönni Istennek azt, amiért hálával tartozunk neki?