Olvassuk el ApCsel 19:21–20:1 szakaszát! Milyen tanulságokat vonhatunk le ebből a történetből?
A hatalmas, kifinomult városban Pál eredményesen tett bizonyságot, aminek a hatása megmutatkozott a település egyik fontos gazdagsági motorja, az Artemisz templom köré épülő idegenforgalom helyzetében is. Micsoda templom volt az! A lenyűgöző épület százhuszonhét oszlopon állt, mindegyik hat méter magas volt, a szobrászat szempontjából nagyra értékelt hófehér, hibátlan pároszi márványból készült. Harminchat faragott oszlopát arannyal borították, az ókori világ hét csodája között tartották számon.
Egy Demeter nevű ötvös lázadást szított a kézművesek között, mivel attól tartott, hogy Pál bálványellenes szónoklatai miatt elapad a templomból érkező anyagi támogatás (ApCsel 19:27). A hirtelen duzzadó és tettre kész tömeg a piacról a huszonötezer embert befogadó amfiteátrumba özönlött. Ott folytatódott a zavargás, ami során két órán keresztül üvöltötték, hogy „Nagy az efézusi Diána” (ApCsel 19:34)! Miután a város jegyzője feloszlatta a tömeget, Pál beszélt a hívőkkel, majd elhagyta a várost.
Pál a harmadik misszióútja végén találkozott az efezusi gyülekezet vénjeivel. Hogyan összegeznénk a gondolatait (lásd ApCsel 20:17-38)?
Pál Efezussal kapcsolatos történetének időrendi vázlata
* Kr. u. 52: Pál először tesz rövid látogatást Efezusban (ApCsel 18:18-21).
* Kr. u. 53-56: Pál hároméves efezusi szolgálata (ApCsel 19:1–20:1). Ennek vége felé írta meg 1Korinthus levelét (1Kor 16:5-9).
* Kr. u. 57: Pál Milétoszban találkozik az efezusi vénekkel (ApCsel 20:17-38).
* Kr. u. 62: Pál megírja az Efezusi levelet, minden bizonnyal római fogságából.
„Azért vigyázzatok, emlékezzetek arra, hogy én három évig nem szűntem meg éjjel és nappal könnyek között inteni mindenkit” (ApCsel 20:31). Vajon mire figyelmeztetné ma Pál az egyházat? Miért?
![]() |