Hasonlítsuk össze Jel 14:9 és 12 verseit (lásd még 5Móz 6:8; 11:18)! Mi az a két tulajdonság, ami elválasztja Isten népét azoktól, akik felveszik a fenevad bélyegét?

Az egyik csoport a fenevadat imádja, a másik megtartja Isten parancsolatait (köztük a negyediket is, azt, amelyiknek megváltoztatására törekedett a fenevad hatalma) és megvan náluk Jézus hite. Ez az ellentét. A tengerből és a szárazföldből feljövő fenevad által az ördög igyekszik aláásni Isten tekintélyét, az istentisztelet lényegét, nevezetesen a szombatot támadva. A fenevad bélyegét vagy a homlokra, vagy a kézre teszik. A homlok az elme, a gondolkodás szimbóluma, a lelkiismeret, az értelem és az ítélőképesség helye, a kéz pedig a cselekedeteket, tetteket szimbolizálja. Közeleg a nap, és valószínűleg gyorsabban, mint gondolnánk, amikor a vallásszabadságunkat korlátozó törvényeket adnak ki. Aki lelkiismeretesen követi Isten Igéjét és megtartja az Úr valódi szombatját, azt az egység és a társadalom jóléte ellenségének bélyegzik. „A bibliai szombat tisztelőit a törvény és a rend ellenségeinek fogják nevezni, akik ledöntik a társadalom erkölcsi korlátait, felfordulást és erkölcsi romlást okoznak és Isten csapásait hozzák a földre. Lelkiismereti aggályaikat megátalkodottságnak, konokságnak és a felsőbbség semmibevevésének bélyegzik. Állampolgári hűtlenséggel fogják vádolni őket” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2013, Advent Kiadó, 506-507. o.). A római egyház azt állítja, hogy egyházi tekintélyének a „bélyege” a vasárnap. „A Katolikus Egyház természetesen jogcímet formál arra, hogy a változtatás az ő tette volt… Vallási kérdésekben ez a bélyege egyházi hatalmának és tekintélyének” (The American Catholic Quarterly Review. 1883 január). A jelenések könyve megjövendöli, hogy a jövőbeli nemzetközi válság idején a világunk radikális politikai, társadalmi, vallási és erkölcsi átalakuláson megy át, amelynek során kényszerrel akarják kötelezni az embereket a vasárnapünneplésre. Ekkor lesz a vasárnap a „fenevad bélyege”. Azt tehát nem tudjuk, mindez hogyan bontakozik majd ki, mert a Szentírás csak széles ecsetvonásokkal vázolja fel a képet. Ez azonban rámutat, hogy a nagy küzdelem kicsúcsosodásában vagy a fenevad, vagy a Teremtő imádása, illetve a hetedik nap, a szombat fog központi szerepet játszani.

Milyen szempontból mondhatjuk, hogy az emberek minden korban vagy Isten, vagy Sátán oldalán álltak? Miért nem lehet köztes terület? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy valójában melyik oldalon állunk?