Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó, „A küzdelem éjszakája” c. fejezet, 156-162. o.; Jézushoz vezető út. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely, „Odaadás” c. fejezet, 33-37. o.

„Az akaraterő, ami igen fontos része a jellemnek, a bűnbeeséskor Sátán uralma alá került. Az ördög pedig azóta azon dolgozik, hogy az ember a saját kedvét keresse akaratban és tettekben, ami az emberiség teljes bukását és gyötrelmét okozza” (Ellen G. White: 5Testimonies. 515. o.).

„Azért, hogy megkapjuk Isten segítségét, el kell ismernünk gyengeségünket és elégtelenségünket; elménket azokra a nagy változásokra kell irányítanunk, amelyek bennünk végbe mennek. El kell kezdenünk komolyan és kitartóan imádkozni. El kell vetni magunktól a rossz szokásokat; a győzelmet csak akkor nyerhetjük el, ha határozott erőfeszítéssel igyekszünk tévedéseink kiigazítására és a helyes alapelvekhez való alkalmazkodásra. Sokan azért nem érnek el magas szintet – amelyet pedig elérhetnének –, mert Istenre várnak, hogy majd megcselekszi helyettük azt, aminek a megtételéhez elegendő erőt adott nekik. Mindazok, akik alkalmasak tisztségek betöltésére, a legszigorúbb értelmi és erkölcsi fegyelemmel kell nevelődjenek. Isten segítségükre lesz, mert erejét egyesíti az emberi törekvésekkel” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó, 208. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Vajon mennyire fogjuk fel, hogy az akaraterőnk „a bűnbeeséskor Sátán uralma alá került”? Hogyan segíthet jobban megérteni azt, hogy milyen mélyre süllyedtünk és milyen nagy Isten kegyelme irántunk, ha Jézus jellemére összpontosítunk?

2) Olvassuk el azt a történetet, amikor Jézus a Gecsemáné kertjében volt (Mt 26:36-42)! Mit érzett és mire vágyott, ellentétben Isten akaratával? Mit tanulhatunk meg ebből a példából?

3) Beszéljük meg az osztályban, hogy a kultúránk mely elemei bonthatják le a védőfalunkat és tesznek még sebezhetőbbé Sátán támadásaival szemben! Mit tehetünk azért, hogy segítsünk a gyülekezetünk tagjainak és a segítségre szorulóknak felismerni a veszélyeket?

4) Ismerünk valakit a gyülekezetből, aki már hosszabb ideje nem jár, vagy aki már-már feladni készül, vagy talán már fel is adta a küzdelmet? Mit tehetünk együtt a bátorításáért, nehogy elforduljon Jézustól? A gyakorlatban hogyan tudnánk segíteni neki?