Nemcsak a tengeren iszonyú a magány,
ahol a sötétség hatalma nő,
néha olyan a bennünk levő,
hogy nem talál oda hozzánk
a másik ember!
Elijeszti a tenger,
az idegenség…
Ha Krisztus szeretete
fénylene rajtunk
– mint a világítótorony –,
mondaná szavak nélkül is:
– Ne féljetek!
Valaki van! Valaki őriz!
VALAKI jár a hullámokon!