Az eredet könyve
Mózes első könyve Jézusról szól: Ő a Teremtőnk, a Fenntartónk, a Megváltónk. Évezredekkel azután, hogy Mózes leírta a Teremtés könyvét, János apostol rámutatott Jézusra a teremtési történetben, amikor a korszakokon át visszautalt egészen a pátriárka szaváig: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi nem lett, ami létrejött. Benne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága” (Jn 1:1-4, ÚRK).
Mit írt itt János? „Kezdetben” előállt mindaz, ami létrejött, minden, ami egykor nem létezett, méghozzá Jézus által. Az egész teremtett világot – a kozmoszon elképesztő forgó tűz- és fénykerekekként átszáguldó galaxisoktól a sejtekbe csodálatos módon beleszőtt, aprólékos gonddal kidolgozott DNS-en át a kvantumhullámokig – mindent Jézus teremtett és tart is fenn. Mózes első könyve az első történet a Szentírásban, ami erről a teremtésről és ennek a megváltásáról szól. Itt, ebben a könyvben találjuk a világ egyetlen „hivatalos” beszámolóját az eredetünkről.
Az angol Genesis szó a görög genesis kifejezésből származik, és azt jelenti, hogy „kezdetben”, mint a héber beré’sit („kezdetben”) szó, és ez a könyv – ennélfogva az egész Biblia – első szava. Mózes első könyve adja az alapot, amin a Szentírás többi része nyugszik. Mivel ez a könyv az első, az utána következők alapja, az Írás további részeiben erre utalnak a legtöbbször, ezt idézik a leggyakrabban.
Mózes első könyve azért lényeges, mert minden egyéb munkánál inkább segít megértenünk, hogy kik is vagyunk emberként. Ez különösen fontos most, egy olyan korban, amikor az embert pusztán a véletlen termékének, a tisztán materiális univerzum véletlenszerű képződményének tekintik, vagy amint egy fizikus fogalmazott: az ember „rendeződött por” (ami bizonyos mértékig igaz is, bár szerinte kizárólag a természeti törvények hatására állt össze). Mózes első könyve azonban a valódi eredetünkről szól, arról, hogy Isten a tökéletesre teremtett világban szándékosan, tökéletesen alkotott meg bennünket, a saját képére. Mózes első könyve a bűnesetről is beszámol, ami miatt a világunk már nem tökéletes, mint ahogyan mi emberek sem vagyunk azok. A könyv azonban vigasztalásul azt is elárulja, hogy Isten megígérte a megváltást ebben a világban, ami máskülönben csak szenvedést és halált kínálhatna nekünk.
Mózes első könyve lenyűgöz a csodák (teremtés, születések, szivárvány) és az ítéletek (özönvíz, Sodoma és Gomora) drámai történeteivel, amelyek Isten szent jelenlétéről tanúskodnak. Emellett azonban megindító emberi történeteket is tartalmaz szerelemről (Jákób és Ráhel), gyűlöletről (Jákób és Ézsau), születésről (Izsák, Jákób, Jákób fiai), halálról (Sára, Ráhel, Jákób, József), gyilkosságról (Kain, Simeon és Lévi) és megbocsátásról (Ézsau és Jákób, József és a testvérei). Tanításokat is találunk benne: etikáról (Kain, Bábel), hitről (Ábrahám, Jákób), reménységről és a megváltás ígéretéről (a kígyó eltaposása, az ígéret földje).
Ebben a negyedévben nemcsak olvassuk és tanulmányozzuk Mózes első könyvét, hanem élvezettel merülünk bele a gyönyörű történeteibe, miközben tanulunk szorosabb kapcsolatban élni a Teremtő Urral, Ábrahám, Izsák és Jákób Istenével.
A könyvben földrajzi vándorlásokról is olvasunk – Édentől Bábelig, az ígéret földjéig, Egyiptomig, onnan az ígéret földjének lehetőségéig –, amelyek emlékeztetnek a saját nomád vándorlásainkra és az igazi ígéret földje, az új ég és új föld utáni vágyakozásunk életben tartására. Miközben Mózes első könyve lapjain nyomon követjük a különböző szereplők történeteit, látni fogjuk, hogy noha eltérő időben, helyen, kulturális környezetben és körülmények között éltek, a tapasztalatuk sok szempontból hasonlít a miénkre.
Jacques B. Doukhan, DHL, ThD az Andrews Egyetem Teológiai Szemináriumának nyugalmazott professzora, szakterülete a héber nyelv és az ószövetségi exegézis.
Clifford R. Goldstein
szerkesztő
Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz
Tanulmányunkban a bibliai idézeteket többnyire a Károli-féle fordításban közöljük. Más idézeteknél zárójelben olvasható a forrás megjelölése. Számos idézet, valamint a bibliai könyvek neve és rövidítése az újonnan revideált Károli-bibliafordítás (rövidítve: ÚRK, Budapest, 2012, Veritas Kiadó) szerint szerepel. Szintén gyakran idézünk még a Magyar Bibliatársulat 2014-ben kiadott, revideált új fordításából (rövidítve: RÚF). Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.
Érdemes ellátogatni a Bibliatanulmányok internetes oldalára: www.bibliatanulmanyok.hu. A web-oldal formátuma letisztult és könnyen áttekinthető, egy helyen megtalálunk rajta minden szolgáltatást: az írott tanulmányt, a Tanítói mellékletet, a White-idézeteket, a hanganyagot, valamint a hetenkénti videobeszélgetéseket és a Misszió DVD-t. Az oldal nemcsak számítógépen, hanem táblagépen és okostelefonon is elérhető.
Az érdeklődőket várjuk a Facebook Bibliatanulmányok csoportjában az alábbi címen: https://www.facebook.com/groups/bibliatanulmanyok/.
Az adott heti bibliatanulmánnyal kapcsolatos beszélgetés megtekinthető a PAX Tv adásában csütörtökönként 17.00 órai kezdettel, valamint a Bibliatanulmányok honlapján, illetve kérhető e-mailben, videoüzenetként.
Továbbra is szeretettel ajánlom a Tanítói mellékletet és a White-idézetek gyűjteményét, mindkettő külön kiadványként is beszerezhető.
Zarkáné Teremy Krisztina
a magyar változat szerkesztője