A halál szélére kerülve Jákób felidézi Bételbe való visszatérésének emlékét (1Móz 35:1-15), amikor Isten megújította neki az ígéretét, hogy „örök birtokul” (1Móz 48:4) adja neki azt a földet, amit már Ábrahámnak adott (1Móz 17:8). Halála közeledtével ezért vigasztaló számára az ígéret földjének gondolata, ez táplálja benne a reményt. Ekkor József Egyiptomban született két fiához fordul, megáldja őket, az utódaira vonatkozó, jövőbemutató ígéretek összefüggésében.

Olvassuk el 1Mózes 48. fejezetét! Miért József fiait, nem pedig a többi unokáját áldotta meg ekkor Jákób?

Jákób csak József két fiát, Manassét és Efraimot áldotta meg, ezzel az unokák közül a fiak sorába emelte őket (1Móz 48:5). Az áldása azt érzékelteti, hogy a második (Efraim) majd az első (Manassé) föle emelkedik, lényegé­ben azonban ez is Józsefet érinti (1Móz 48:15).

Ez egy személyes bizonyságtétel Isten irántuk tanúsított múltbeli hűségéről, valamint a jövőre vonatkozó ígéretéről. Jákób utal Ábrahám és Izsák Istenére (1Móz 48:15), aki ételt és védelmet biztosított nekik, és ez az Isten „megszabadított engem minden gonosztól” (1Móz 48:16). „Bételnek Istene” (1Móz 31:13, ÚRK) az, akire gondol, akivel küzdött (1Móz 32:29) és aki Jákóbról Izraelre változtatta a nevét (1Móz 32:26-29).

E tapasztalatokra utalva, amelyek során Isten a rosszat jóra fordította, Jákób a reményét fejezte ki, hogy az Úr nemcsak a jelenben viseli gondját az unokáinak, amint vele és Józseffel is tette, hanem a jövőre is gondol, amikor majd utódai visszatérnek Kánaánba. Ez a reménye világosan látszik a Sikemre tett utalásból (1Móz 48:22), ami nemcsak egy általa megvásárolt közönséges földterület volt (1Móz 33:19), hanem az a hely, ahol később József csontjait is eltemetik (Józs 24:32) és felosztják majd az országot Izrael törzsei között (Józs 24:1). A történések közepette Jákób mindvégig észben tartotta Isten ígéretét, aki kijelentette, hogy e család által „nyer áldást a föld minden nemzetsége” (1Móz 12:3, RÚF).

Olvassuk el ApCsel 3:25-26 verseit! Péter szerint hogyan teljesedett 1Móz 12:3 ígérete? Mi magunk hogyan részesültünk ennek áldásában?