Jákób végül letelepedett azon a földön. Izsák még csak „jövevény” volt, a szöveg szerint ő viszont már „azon a földön lakott” (1Móz 37:1, ÚRK). Ám a letelepedésekor elkezdődtek a bajok, ekkor a családon belül. A harcok nem a föld vagy a kutak használata miatt robbantak ki, főként lelki természetűek voltak.

1Móz 37:1-11 szakasza szerint milyen családi felállás miatt gyűlölték annyira Józsefet a bátyjai?

Tudjuk, hogy Jákób idősebb korában született fia, József különleges kapcsolatban volt az apjával, aki „minden fiánál jobban szerette” (1Móz 37:3, ÚRK), ráadásul „egy tarka ruhát csináltatott neki” (1Móz 37:3, RÚF), fejedelmi öltözetet (2Sám 13:18), ez sejtette titkos szándékát, hogy elsőszülötti státuszt akar adni Józsefnek, Ráhel első fiának.

A jövőben tényleg valóra válik Jákób vágya, mert József végül elnyeri az elsőszülött jogait (1Krón 5:2). Nem csoda tehát, hogy a testvérei annyira gyűlölték a fiút, képtelenek voltak békésen elbeszélgetni vele, egy jó szavuk sem volt hozzá (1Móz 37:4).

Ráadásul József beszámolt apjának a bátyjai helytelen viselkedéséről (1Móz 37:2), és az árulkodókat senki nem szereti.

Amikor pedig József elmesélte nekik az álmát, ami arra utalt, hogy Isten majd a testvéreinél magasabb pozícióba helyezi őt és meg fognak hajolni előtte, még jobban meggyűlölték. Az álom megismétlődése (lásd 1Móz 41:32) tovább erősíti az üzenet prófétai hitelességét. Jákób ugyan nyilvánosan megdorgálta a fiát (1Móz 37:10), de megőrizte az emlékezetében ezt az esetet, elgondolkodott a jelentésén és várta a teljesedését (1Móz 37:11). A szíve mélyén talán arra gondolt, hogy mégiscsak lehet valami ezekben az álmokban. Igaza lett, bár akkor még sok mindent nem tudhatott.

Olvassuk el Mt 20:26-27 verseit! Milyen kulcsfontosságú elv mutatkozik itt meg? Hogyan juthatunk el oda, hogy ez a tanítás megvalósuljon az életünkben?