SZEGEDI KOVÁCS GYÖRGY: SZABADULÁS

„…de fent váratlan megállt

az ég boltozatja,

lezúdul majd, ránk zuhog

minden tűz-csillaga?”

/Csanády János/

Borostyán-kabátos kőkereszt.

Tetején apró gyík réved

a távolba, majd

hirtelen lepottyan.

Milyen rémséget láttál,

hogy így alázuhantál?

Talán a babiloni király

álombéli szobrát, hol

nem egyesül a cserép a vassal?

Vagy a Dura-mezei szörnyeteg

lábujjai közt szaladgáltál

a háborús bombák elől,

a földrengések elől,

a világjárványok elől, hol

ha nem rövidíttetnének meg a napok,

senki sem élné túl…?

Talán láttad

a kéz érintése nélkül

leszakadó követ…?

Hát, ezért jó

keresztekre fölmászni

így, a végidők idején,

a rémséges jelek idején,

(kinek remény, kinek átok),

amikor feltűnik Annak jele

az égen,

és sír a föld minden nemzete,

majd megjelenik az ég felhőiben

a legfényesebb csillag

s a szabadulás.

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: