TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

Zsid 2:13 versében Jézus ezt mondta: „Íme, itt vagyok, én és a gyermekek, akiket Isten adott nekem” (RÚF). Patrick Gray azt a gondolatot veti fel, hogy Krisztus itt a testvérei gyámjaként jelenik meg. A római tutela impuberum jogintézménye megszabta, hogy az apa halálakor „Egy nevelő, gyakran egy idősebb fiútestvér felelőssége lett, hogy gondoskodjon a fiatalabb gyerekekről és az örökségükről, amíg nagykorúak nem lettek. Ez a rendszer tehát magasabb szintre emelte az idősebb testvér természetes kötelezettségeit, hogy gondoskodjon a fiatalabb testvéreiről” (Godly Fear: The Epistle to the Hebrews and Greco-Roman Critiques of Superstition. Atlanta, 2003, Society of Biblical Literature, 126. o.). Ez magyarázza, hogy A zsidókhoz írt levél miért utal ránk egyrészt Jézus testvéreiként, másrészt a gyermekeiként. Idősebb testvérünkként Ő a nevelőnk, a gyámunk és a védelmezőnk.

„Krisztus eljött a földre, s mint az emberiség képviselője, felvette emberi természetünket. Sátánnal való küzdelmében megmutatta, hogy Isten olyannak teremtette az embert, hogy az – amennyiben az Atyával és a Fiúval összeköttetésben van – engedelmeskedni tudjon minden isteni rendelésnek” (Szemelvények Ellen G. White írásaiból. 1. köt. Budapest, 1999, Advent Kiadó, 239. o.).

„Krisztus életével, tanításaival és példájával megvilágított tökéletes magyarázatát adta az önzetlen szolgálatnak, amelynek az eredete Istenben van. Isten nem önmagáért él. A világ megteremtésével és minden dolgok fenntartásával állandóan másokért szolgál. »...felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak« (Mt 5:45). A szolgálatnak ezt az ideálját Isten rábízta Fiára. Isten azért adta Jézust ennek a világnak, hogy az emberi nemzetségnek Ő legyen a feje, és hogy példájával megtaníthasson bennünket arra, hogy mit is jelent másokért élni” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, 555. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Miért olyan fontos a számunkra, hogy Krisztus nem „a bűn alá rekesztve” született, mint mi (Róm 7:14)? Gondoljunk Mózesre! Az izraelitáknak miért volt különösen fontos, hogy tőlük eltérően ő nem volt rabszolga? Hogyan segít Mózes története megértenünk kicsiben azt, amit Jézus tett értünk?

2) Időzzünk többet a szenvedésnek az életünkben betöltött szerepénél! Miért nem gondolhatjuk, hogy önmagában a szenvedés jó, még akkor sem, ha időnként származhat valami jó is belőle?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2022. 1. negyedév

Ezekben az utolsó napokban: A zsidókhoz írt levél üzenete

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: