E földi élet forgó színpadán
bűnös emberként borulok térdre,
próba-szerepet adott szent Atyám,
amiért hálásan nézek az égre.
Ne ámítson el a csillogó fény,
amivel csábítani akarna
Sátán, inkább Szeretet, Hit, Remény
töltse be szívem, s védjen a karja.
Teremtőmnek, már meglétem előtt
a terve volt, hogy hitben maradjak,
s ha vérzek, Ő ad fehér keszkenőt:
Megváltómnak örök hálát adjak.
Megpróbáltatással jár az éltem,
jó után jöhet gyász, tragédia,
de ISTEN terve a megmentésem:
– Golgotán értem halt meg szent Fia.
Küldetésem, hogy mentsek lelkeket,
vezéreljen az égi akarat,
mélység felett Ő fogja kezemet,
– dicsfény ragyogja be élet-utamat.
Keleti égen pirkad a hajnal,
második Advent ideje eljött,
boruljatok le, szólal az angyal,
„ama fényes Hajnalcsillag” előtt!