LUKÁTSI VILMA: MI, BARTIMEUSOK

Bár autón suhanhatunk rajta,

életünk mégis a „nagy véres út”,

peremén a sántákkal, vakokkal,

észre sem veszi, aki oda jut…

Ó, nem mindig fehérbotos vakság

sodor ki a koldusok közé,

vak lesz az is, aki lefelé néz,

és sohasem tekint fölfelé.

Itt már egyenlők vagyunk egymással,

kezünk kinyújtott két koldustenyér:

jó szót kérünk, egy kis gyöngédséget,

jobban kell az, mint egy falat kenyér…

Dávidnak Fia! Könyörülj rajtunk!

Jólétben élő koldusok vagyunk.

Nyisd meg szemünk, hogy láthassunk Téged,

mert önmagunkba – belevakulunk!

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: