SZOMBAT DÉLUTÁN

e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 4:44; 5:6-22; 9:1-6; 10:1-15;

Ezékiel 28:15-16; Róma 3:20

„Nem teszem érvénytelenné az Isten kegyelmét, mert ha törvény által van az igazság, akkor Krisztus hiába halt meg” (Gal 2:21, ÚRK).

A legtöbb felekezethez tartozó keresztény beszél a törvényről és a kegyelemről, látva a kettő kapcsolatát. A törvény Isten szentségének és igazságának a mércéje, áthágása pedig bűn. „Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig törvénytelenség” (1Jn 3:4). Mivel mindannyian megszegtük a törvényt – „De az Írás mindent bűn alá rekesztett, hogy az ígéret Jézus Krisztusban való hitből adassék a hívőknek” (Gal 3:22) –, csakis Isten kegyelme menthet meg bennünket. „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez” (Ef 2:8).

(A törvénnyel kapcsolatban természetesen ott van a hetedik nap, a szombat „apró részlete”. Különböző okokból sok keresztény – legalábbis egyelőre – határozottan elutasítja a szombatot, és ezt számos gyenge kifogással próbálják igazolni. Persze ez más téma.)

A törvény és a kegyelem kérdése különbözőképpen és eltérő helyzetekben, de megtalálható az egész Bibliában, így Mózes ötödik könyvében is. Igen, ez az irat is foglalkozik a törvény és a kegyelem kapcsolatával, méghozzá sajátos összefüggésben.