„Amiként Józsefet a saját testvérei adták el a pogányoknak, éppen úgy Krisztust is saját tanítványainak egyike adta el legelkeseredettebb ellenségeinek. Józsefet hamisan vádolták meg és erényei miatt vetették börtönbe; éppen úgy Krisztust is igazságossága miatt vetették meg, mert önmegtagadó élete feddés volt a bűnösök számára. Bár semmi bűnt nem találtak benne, mégis a hamis tanuk bizonyságtétele alapján elítélték. József türelme és szelídsége a vele szemben elkövetett igazságtalanság és zsarnokság idején, a megbocsátásra és a jótékonyságra való készsége igazságtalanul viselkedő testvéreivel szemben szintén jelképe az Üdvözítő magatartásának, aki panasz nélkül hordozta el a gonosz emberek rosszindulatú cselekedeteit, és nemcsak gyilkosainak bocsátott meg, hanem mindazoknak megbocsát ma is, akik bűneiket megvallva eljönnek hozzá és nála keresnek bocsánatot” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó, 198-199. o.).

„Semmi sem igazolja az engesztelhetetlen lelkületet. Az irgalmatlan ember arról tanúskodik, hogy ő maga nem részesült Isten megbocsátó kegyelmében. Ha a vétkező tudatában van annak, hogy Isten megbocsátott neki, szíve együtt dobban a végtelen Szeretet szívével. A bűnös lelkét átjárja Isten könyörülete, és ezzel a könyörülettel fordul mások felé. Az az irgalom és az a szerető gondoskodás, amely Krisztus életében megmutatkozott, látható lesz azokban, akik részesültek kegyelmében. ťAkiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övéŤ (Róm 8:9). Az ilyen embernek Isten idegen. Az ilyen ember alkalmatlan arra, hogy Istennel együtt legyen az örökkévalóságban” (Ellen G. White: Krisztus példázatai. Budapest, 1983, H. N. Adventista Egyház, 168. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) „Ha nem bocsátunk meg, az olyan, mintha mérget innánk és azt várnánk, hogy a másik hal meg tőle.” Mit jelent ez?

2) József bizonyára a gondnokát is beavatta a testvéreivel kapcsolatos néhány tervébe (pl. 1Móz 44:1-12). Hogyan hat a megbocsátás azokra, akik előtt zajlanak az események?

3) „Isten sohasem vezeti másként gyermekeit, mint ahogy ők is választanák, ha előre láthatnák a véget, és felismernék ama terv dicsőségét, amelyet munkatársaiként véghezvihetnek” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, 182. o.). Gondoljuk végig a saját életünket ennek az állításnak az alapján! Hogyan segíthet ez nekünk a sok megpróbáltatás és küzdelem között, amivel szembe kell néznünk?