Ézsaiás próféta szavai elhangzásuk pillanatától kezdve belevésődtek, sőt beleágyazódtak a tudatunkba. Felejthetetlen kijelentések, nemcsak tartalomban, hanem reménységben és ígéretben is gazdagok, mint például „Immánuel”, azaz velünk az Isten (Ézs 7:14; vö. Mt 1:23), „Mert egy gyermek születik nekünk” (Ézs 9:5, RÚF), „Emelkedjék föl minden völgy” (Ézs 40:4, RÚF) és „a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg” (Ézs 53:5, RÚF). A szavak képeket alkotnak és visszhangot keltenek. Gyenge, jelentéktelen szavak gyenge, jelentéktelen képeket szülnek. Hatásos, kifinomult és megfontolt szavak hatásos, kifinomult képeket és hangos, tiszta visszhangot adnak. Ez természetesen magyarázza, hogy miért szólnak hozzánk Ézsaiás szavai olyan határozottan és tisztán, még huszonhét évszázad elteltével is.
Példának okáért a szenvedő Szolgáról szóló versében (Ézs 52:13–53:12) a próféta a Messiás képét nagyobb felbontásban hívja elő, mint amit bárhol másutt láthatunk az Ószövetségben. Pusztán ez a szakasz is elegendő az „evangélium prófétája” név igazolására. Emellett megdöbbentő pontossággal nevezi meg Círuszt, másfél évszázaddal azelőtt, hogy a perzsa király meghódította volna Babilont (Ézs 44:28–45:6), ami miatt egyes tudósok Ézsaiás próféta könyvének nagy részét egy későbbi, „második Ézsaiásnak” tulajdonítják. Ez azonban hiábavaló próbálkozás azok részéről, akik nem tudnak túllátni az emberi képzelet értelmi keretein.
Ézsaiás ihletett könyve isteni gondolatok méltó irodalmi kifejezője, amelyek annyival magasabbak a világi gondolatoknál, mint az ég a földnél (lásd Ézs 55:9). Sajátságos módon fonódik össze élénk képvilága, páratlan költői ritmusa, kiegyensúlyozottsága a beethoveni drámai ellentétekkel, illetve a mélyenszántó témák gazdag, folyamatosan visszaköszönő, fokozatosan kibontakozó szimfonikus folyamával. Alig akad párja a könyvnek a világi vagy a vallásos irodalomtörténetben, még fordításban is – ami ugyan sokat veszít a héber nyelv gondolatokat idéző szójátékaiból és betűrímeiből.
Ismerjük Ézsaiás ékesszóló, költői, érzelmekben gazdag és erőteljes szavait, de vajon ismerjük-e az embert és a világot, amelyben írt, imádkozott és prófétált? A pusztító veszedelem időszaka volt, amikor a kegyetlen Asszír Birodalom a hatalma tetőfokára tört. Ám még ennél is rosszabb, hogy Júda, a kiválasztott nép erkölcsi téren egyre mélyebbre süllyedt. A kapzsiság és a nyomor viaskodott az utcákon. A gazdagságért és a túlélésért vívott küzdelemben egyesek hamis eufória kábító füstjét szívták, míg mások elkeseredésükben sorvadtak el. Ézsaiás nemzete identitásának (önazonosságának) megőrzésére törekedve igyekezett a tagadás állapotából kivezetni és a valóságnál lehorgonyozni a maradékot. Ezért hívta a népét: figyeljenek Istenükre, Izrael Szentjére, a menny és a föld Teremtőjére, aki név szerint ismeri őket, aki megígérte, hogy megszabadítja őket a tűztől, ám csak akkor, ha hallgatnak rá – és engedelmeskednek neki! Ézsaiás királyokat tanácsolt. Amikor Isten maradékának vékony fonala az asszír légiók által fenyegetett egyetlen városba szorult, akkor az ő prófétai kijelentései erősítették Ezékiás királyt, hogy keresse a csodát, Jeruzsálem egyetlen reménységét (Ézsaiás próféta könyve 36. és 37. fejezete). Amennyiben Jeruzsálem akkor esik el, nem pedig egy évszázaddal később, a babilóniaiak előtt, az asszír politika értelmében a meghódított népeket szétszórták volna, attól pedig szertefoszlott volna Júda nemzeti identitástudata. Így nem maradt volna fenn a zsidó nemzet, amiből pedig a Messiás, a világ Megváltója származott.
Ebben a negyedévben Ézsaiásra, a szavaira, történelmi korára, jövendöléseire, de legfőbbképpen az Istenére tekintünk, aki így szólt akkor, mint ahogyan ma is ezt mondja nekünk: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy” (Ézs 43:1)!
Dr. Roy Gane a bibliai héber nyelv és az ószövetségi tárgyak professzora a Hetednapi Adventista Egyház Andrews Egyetemének Teológiai Szemináriumán, a Michigan állambeli Berrien Springsben.
Clifford R. Goldstein
szerkesztő
Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz
Tanulmányunkban a bibliai idézeteket többnyire a Károli-féle fordításban közöljük. Más idézeteknél zárójelben olvasható a forrás megjelölése. Számos idézet, valamint a bibliai könyvek neve és rövidítése az újonnan revideált Károli-bibliafordítás (rövidítve: ÚRK, Budapest, 2012, Veritas Kiadó) szerint szerepel. Szintén gyakran idézünk még a Magyar Bibliatársulat 2014-ben kiadott, revideált új fordításából (rövidítve: RÚF). Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.
Érdemes ellátogatni a Bibliatanulmányok internetes oldalára: www.bibliatanulmanyok.hu. A web-oldal formátuma letisztult és könnyen áttekinthető, egy helyen megtalálunk rajta minden szolgáltatást: az írott tanulmányt, a Tanítói mellékletet, a White-idézeteket, a hanganyagot, valamint a hetenkénti videobeszélgetéseket és a Misszió DVD-t. Az oldal nemcsak számítógépen, hanem táblagépen és okostelefonon is elérhető.
Az érdeklődőket várjuk a Facebook Bibliatanulmányok csoportjában az alábbi címen: https://www.facebook.com/groups/bibliatanulmanyok/.
Az adott heti bibliatanulmánnyal kapcsolatos beszélgetés megtekinthető a PAX Tv adásában csütörtökönként 17.00 órai kezdettel, valamint a Bibliatanulmányok honlapján, illetve kérhető e-mailben, videoüzenetként.
Továbbra is szeretettel ajánlom a Tanítói mellékletet és a White-idézetek gyűjteményét, mindkettő külön kiadványként is beszerezhető.
Zarkáné Teremy Krisztina
a magyar változat szerkesztője