A Szentírás értelmezésének módja

Hetednapi adventista protestánsként hiszünk a Sola Scriptura elvében, miszerint hitünk és tantételeink irányadó alapja egyedül a Biblia. Ez különösképpen sokat mond az utolsó napokban, amikor Istennek „lesz egy népe a földön, amely minden tanítás normájának és minden reform alapjának a Bibliát és csakis a Bibliát tartja” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2013, Advent Kiadó, 510. o.).

Természetesen nem vagyunk egyedül a protestáns felekezetek között, amikor hitünk alapjaként „a Biblia és egyedül a Biblia” elvére hivatkozunk, bár sokan, akik szintén ezt teszik, hisznek például abban, hogy a hetedik napi szombat újszövetségi helyettesítője a vasárnap lett. Hisznek még a lélek halhatatlanságában, a pokolra kerülők örök gyötrelmében és a titkos elragadtatásban, abban, hogy Jézus csendben és titokban visszajön a földre elragadni a megváltottakat, miközben mindenki más azon töpreng, hogyan tűnhettek el ezek az emberek.

Más szóval, nem elég csak hangoztatni, hogy van Bibliánk és hiszünk benne, bármilyen fontos is ez. Amint a hamis tanítások terjedése mutatja (noha mindegyik vélhetően a Szentírásból fakad), tudnunk kell helyesen értelmezni is a Bibliát.

Ezért lett ebben a negyedévben a felnőtt Bibliatanulmányok tárgya az, hogy „Hogyan értelmezzük a Szentírást?” Arról az alapról indítunk, hogy a Szentírás Isten Igéje, „akaratának tévedhetetlen kinyilatkoztatása… a jellem mértékadója, a tapasztalatok próbája, a hitelvek mérvadó kinyilatkoztatása és az Isten történelmi cselekedeteinek megbízható forrása” (A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei. Budapest, 1997, Advent Kiadó, 12. o.). Röviden, a Szentírás azoknak az igazságoknak az alapvető forrása, amelyekben hiszünk és amelyeket hirdetünk a világnak. Vagy amint a Biblia önmagáról kijelenti: „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre” (2Tim 3:16). A „teljes Írás” természetesen a teljes Szentírást jelenti, még azokat a részeit is, amelyeket esetleg nem kedvelünk, kényelmetlennek érzünk, illetve azokat is, amelyek mai kifejezéssel élve talán nem tartoznak a „politikai korrektség” kategóriájába.

Tehát ebből a kiindulópontból vizsgáljuk, miként tanít a Biblia önmaga értelmezésére. Vagyis ahelyett, hogy először olyan Biblián kívüli forrásokhoz folyamodnánk, mint például a természettudományok, a filozófia és a történelem (amelyek helyes hozzáállással áldásul szolgálhatnak), inkább a bibliai szövegekben igyekszünk megtalálni azokat az eszközöket, amelyek felfedik az Ige szent lapjainak nagy igazságait. Tudjuk, hogy „sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szóltak az Istentől küldött emberek” (2Pt 1:21, RÚF). Azt is hisszük, hogy olyan kulcsokat találhatunk „az Istentől küldött emberek” mondásaiban, amelyek segítenek az Ige magyarázatában.

Pál apostol vagy az evangéliumok írói például hogyan értelmezték az Ószövetséget? Amennyiben Isten ihletésére írtak, akkor annak, ahogyan olvasták és értelmezték a Szentírást, központi a jelentősége abban, hogy mi is megtanulhassuk ugyanezt. És hogyan értelmezte Jézus a Szentírást? Nincs jobb példa a Biblia olvasására, mint az, ahogyan Ő tette!

Ugyanakkor megvizsgáljuk a saját előfeltételezéseinket és érvelésünket is a szövegkörnyezet, a nyelv, a kultúra és a történelem összefüggésében, valamint azt, hogy miként hat mindez Isten Szavának olvasására és megértésére. Hogyan értelmezzük a példázatokat, a próféciákat, a szent történelmet, a dorgálásokat, a dicsőítő énekeket, a próféták látomásait és az álmokat – a Szentírásban található ihletett írások teljes körét?

Mindezeket a kérdéseket vizsgálat tárgyává tesszük ebben a negyedévben, de még többet is, mert a pokolbéli örök gyötrődés vagy a vasárnap szentségének tanításai is mutatják, hogy önmagában nem elegendő hinni a Bibliában – meg kell tanulnunk helyesen értelmezni is azt!

Frank M. Hasel, Ph.D. a Bibliakutató Intézet (BRI) aligazgatója a Hetednapi Adventista Egyház Generál Konferenciájánál. Michael G. Hasel, Ph.D. a Southern Adventista Egyetem Vallástudományi Tanszékének professzora és az Archeológiai Intézet, valamint a Lynn H. Wood Archeológiai Múzeum igazgatója.

Clifford R. Goldstein

szerkesztő

Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz

Tanulmányunkban a bibliai idézeteket többnyire a Károli-féle fordításban közöljük. Más idézeteknél zárójelben olvasható a forrás megjelölése. Számos idézet, valamint a bibliai könyvek neve és rövidítése az újonnan revideált Károli-bibliafordítás (rövidítve: ÚRK, Budapest, 2012, Veritas Kiadó) szerint szerepel. Szintén gyakran idézünk még a Magyar Bibliatársulat 2014-ben kiadott, revideált új fordításából (rövidítve: RÚF). Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.

Érdemes ellátogatni a Bibliatanulmányok internetes oldalára: www.bibliatanulmanyok.hu. A web-oldal formátuma letisztult és könnyen áttekinthető, egy helyen megtalálunk rajta minden szolgáltatást: az írott tanulmányt, a Tanítói mellékletet, a White-idézeteket, a hanganyagot, valamint a hetenkénti videobeszélgetéseket és a Misszió DVD-t. Az oldal nemcsak számítógépen, hanem táblagépen és okostelefonon is elérhető.

Az érdeklődőket várjuk a Facebook Bibliatanulmányok csoportjában az alábbi címen: https://www.facebook.com/groups/bibliatanulmanyok/.

Az adott heti bibliatanulmánnyal kapcsolatos beszélgetés megtekinthető a PAX Tv adásában már vasárnaponként 15.30 órai kezdettel, valamint a Bibliatanulmányok honlapján, illetve kérhető e-mailben, videoüzenetként.

Továbbra is szeretettel ajánlom a Tanítói mellékletet és a White-idézetek gyűjteményét, mindkettő külön kiadványként is beszerezhető.

Zarkáné Teremy Krisztina

a magyar változat szerkesztője

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: