SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Sámuel 17; Ézsaiás 36:1-3, 37:14-38;

Dániel 1; 5; Máté 26:57-67; Zsidók 11:1-40

„Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából” (2Móz 20:2, RÚF; lásd még 5Móz 5:6).

A Szentírás a történelembe ágyazódik. A bibliai történelem lineáris irányban halad az abszolút kezdettől, amikor Isten megteremtett mindent, a végső célig, amikor második adventje után helyreállítja a földet.

Történelmisége megkülönbözteti az Igét más vallások szent könyveitől. A Biblia nem próbálja meg bizonyítani Isten létezését, hanem abból indul ki, hogy Ő létezik és személyesen cselekszik a történelemben. Kezdetben Isten szólt, így teremtette meg a földön az életet (1Móz 1:1-31). Kihívta Ábrámot a káldeusok földjéről. Megszabadította népét az egyiptomi szolgaságból. A Tízparancsolatot Ő írta a kőtáblákra, a saját ujjával (2Móz 31:18). Elküldte a prófétákat. Ítéleteket hajtott végre. Arra szólította az embereket, hogy törvénye szerint éljenek, és a többi népnek is bemutassák a megváltási tervét. Végül pedig elküldte Fiát, Jézus Krisztust a világba, ezzel hozva változást a történelemben.

Ezen a héten a Biblia leírása szerint néhány kulcsfontosságú, történelmi témakört tekintünk át, és megnézünk néhány régészeti bizonyítékot, amelyek alátámasztják a Szentírásban bemutatott történelmet.