SZÖVEG ÉS SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉS

A Szentírás szavai mindig összefüggésükben jelennek meg, nem önmagukban állnak. Minden szónak megvan a közvetlen szövegkörnyezete, először ezt az egységet kell megértenünk. Azután van a szélesebb szövegösszefüggés, ami abból az egységből fakad, amelyből az adott mondat is származik. Ez lehet egy szövegrész, egy fejezet, vagy akár fejezetek egész sora. Alapvetően fontos, amennyire lehetséges, megérteni a szavak és a mondatok összefüggését, hogy véletlenül se vonjunk le téves következtetéseket.

Hasonlítsuk össze 1Móz 1:27 és 2:7 versét, majd olvassuk el 1Móz 2:15-23 szakaszát! Ezeknek az igehelyeknek az alapján hogyan érthetjük meg az „adam” szó jelentését, ami az „emberre” vonatkozó héber kifejezés?

Már láttuk korábban, hogy a „bara” kifejezés ismétlése 1Móz 1:27 versében az ember teremtését hangsúlyozza. Itt azt találjuk, hogy az ember a „férfi és nő” szövegösszefüggésében jelenik meg. Vagyis a héber „adam” kifejezést úgy kell értenünk ebből a szakaszból, mint ami általánosan az emberiségre vonatkozik. Azonban 1Móz 2:7 versében ugyanaz az „adam” kifejezés arra vonatkozik, hogy Isten a „föld” (a héber nyelvben „adamah” – figyeljük meg a szójátékot!) porából alkotta meg Ádámot. Itt csak a férfira, Ádámra utal az írás, hiszen Isten csak később teremtette meg Évát, méghozzá egészen másként. Tehát minden szövegrészben, még akkor is, ha két egymást követő fejezetről van szó, láthatjuk a különbséget az „adam” szó jelentésében, amikor az „emberiségre” (1Móz 1:27), illetve amikor Ádámra (1Móz 2:7) vonatkozik. Ádám egy személy, akire később a nemzetségtáblázatok (1Móz 5:1-5; 1Krón 1:1; Lk 3:38) utalnak, valamint Jézussal is kapcsolatos, aki a „második Ádám” (Róm 5:12-14). Éppen úgy, ahogyan az Ádám kifejezés megjelenik egy adott szövegrészben, úgy Ádám és Éva teremtésének a leírása is egy szélesebb teremtéstörténet része, ahogyan azt Mózes első könyve 1–2. fejezeteiben találjuk. Ezt nevezzük nagyobb egységnek. A nagyobb egység tájékoztatja az értelmezőt egyéb témakörökről, gondolatokról és történésekről. 1Móz 2:4-25 szakaszát szokták a második teremtéstörténetnek is nevezni, de gyakorlatilag csupán hangsúlybeli különbözőségről van szó (lásd a következő heti tanulmányt). Mindkét leírásban az emberiség eredetének más-más vetületei tárulnak elénk.

Amint láthatjuk, a férfi és nő – az emberiség – Isten teremtési munkájának közvetlen eredménye. Mit tanít ez a „világ bölcsességének” (1Kor 1:20) balgaságáról, ami azt tanítja, hogy a merő véletlen termékei vagyunk?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2020. 2. negyedév

Hogyan értelmezzük a szentírást?

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: