Vállamról hajszálakat szedegetek.
A haj is hullik, mint a falevelek,
mint az öröm, bánat, perc, az óra;
a rossz is hullik s fordul jóra.
Hullik a nap, a napra évek,
mint hajszálak válladon.
Ugye érzed?
Én is érzem s hittel hiszem,
a hajszálakat, jó Istenem,
Te mind ismered! Nem görbülhet
meg csak egy sem nélküled.
Minden úgy van, ahogy Te akarod,
előtted semmi nem lehet titok.