Olvassuk el Dán 10:4-9 szakaszát! Mi történt itt Dániellel?

Dániel leírta a tapasztalatát. Szinte el sem tudjuk képzelni a látvány káprázatos voltát. Az emberi alak (Dán 10:5-6) az ember Fiára mutat, aki a mennyei ítélet látomásában jelenik meg (Dán 7:13). Gyolcsruhája a papi köntöshöz hasonló (3Móz 16:4), ez is a seregek Fejedelméhez kapcsolja a mennyei szentélyben (Dániel 8. fejezet). Az arany szintén a papi öltözéket idézi, a királyi méltóság jelképeként. Végezetül pedig Dániel természetfeletti lényként jeleníti meg azt, akit lát: olyan, mint a villámlás, a tűz, a réz, erős hangon szól. Papi, uralkodói és katonai jellemzői vannak. Érdekes módon ahhoz a mennyei alakhoz is hasonlít, aki nem sokkal Jerikó bevétele előtt megjelent Józsuénak (Józs 5:13-14). Látomásában Józsué „az Úr seregének” vezérét (RÚF) látta. Érdekes, hogy a vezérnek fordított héber szó (sar) ugyanaz, mint amit fejedelemnek is fordítanak, és ez Dán 10:21 versében Mihályra vonatkozik. Dániel könyvének ez a része erős párhuzamot mutat Jánoséval, aki előtt egy szombatnapon látomásban jelent meg a feltámadott Úr.

Milyen hasonlóságokat fedezünk fel Dániel próféta könyve 10. fejezetének Istenről szóló látomása és Józs 5:13-15, illetve Jel 1:12-18 versei között?

Dániel elmondása szerint rémülten elfutottak, akik vele voltak, ő maga pedig elgyengülve a földre rogyott. Lehengerlő hatást tett rá Isten jelenlétének a megnyilvánulása. Még ha félt is Dániel, a látomása azt mutatja, hogy a történelmet Isten irányítja. A látomás kibontakozásával Isten felvázolja Dániel előtt az emberi történelem körvonalait, a próféta korától kezdve egészen Isten országának megalapításáig (Dániel 11. és 12. fejezete).

Ha az Úr képes kézben tartani az emberi történelmet, ahogy azt Dániel próféta könyvében újból és újból láthatjuk, akkor mi mindent vihet végbe a mi életünkben?